Mit gondoltok, létezik a férfiaknál is a "kapcsolatfüggőség"?

“az a férfinak még tökéletes, mert főzve, mosva van rá”

Lehet én csinálok valamit nagyon jól, de rám ponthogy mindig inkább a pasijaim szoktak főzni. Vagy együtt főzünk. Vagy elvisznek étterembe. De már kvára nem abban a világban élünk, hogy kötelező jelleggel csak a nő végezné a házimunkát. Ha mindkét fél dolgozik, akkor igenis mindkét fél szálljon be a takarításba, főzésbe is. Vagy ahogy megegyeznek, ki ezt csinálja, ki azt. Mondjuk aki képes cselédként viselkedni, az utána ne is panaszkodjon, ha cselédnek használják...

Amúgy a kérdésre a válasz: igen, vannak ilyen pasik is. Én pedig nőként inkább a független típus vagyok, aki csak akkor megy bele egy kapcsolatba, ha azt tényleg a legjobbnak érzem. Ha kell, évekig szingli vagyok, amíg meg nem találom, így is jól érzem magam. Mindkét nemben van ilyen is, olyan is.

Ez szerintem nettó általánosítás. :D

Nem, nekem a rossz kapcsolat nem jó, tudom a mosógépet kezelni és nem esik(ne le ha lenne) a karikagyűrű az ujjamról, ha házimunkát kell csinálnom. Érzelmekre meg igen is szükségem van (sőőt), mert anélkül fabatkát sem ér az egész. :]

Nem vagyok kapcsolatfüggő, amúgy elvagyok én egyedül is, de sokkal boldogabb vagyok, ha van mellettem egy TÁRS (nagybetűvel!), akivel megoszthatom az élet "apró örömeit" :)

F39

Mi bajod? A kapcsolatfuggoseg alapvetoen ferfi dolog. Egy no kb akarmikor szakit, ha mar nem jo neki a kapcsolat, es kb akarmilyen indokkal, pl “idegesit, hogy Bela 6 kocka WC papirt hasznal” vagy kb barmi.

A ferfiak szoktak doglodni nyugodtan meg egy ellaposodott kapcsolatban is, akar a vegtelensegig is, mert alapvetoen ok nehezebben viselik az egyedulletet (lasd vegtelen rinyak a gyakorin is), de nem hiszem, hogy a mosas, fozes miatt, azt manapsag mindenki tud, es meg is csinaljak szerencsere. Szerintem inkabb azert, mert a ferfiaknak megterhelobb uj kapcsolatot talalni, nekik fontosabb a biztos pont.

"még tökéletes, mert főzve, mosva van rá, érzelmekre meg nincs szüksége?"

Húha, ezt hol láttad/tanultad/hallottad?

Többször volt hogy én is a végsőkig ragaszkodtam egy-egy kapcsolathoz. Mégsem hívom ezt kapcsolatfüggőségnek.

Csak szeretek minden lehetséges dolgot megtenni a meglévő javításáért. És tapasztalataim szerint a nők sokkal hajlamosabbak kilépni még mielőtt bármi erőfeszítést tennének a javításért. Érdekes hogy mindeközben ők hajlamosabbak eljárkálni mindenféle pszichológiai, párkapcsolattal kapcsolatos előadásokra, olvasnak tucatszámra ilyen könyveket, de mikor ott a problémás helyzet, egyszerűen dobják az egészet hogy "á, úgyse lehet semmit tenni"

A mosógépen a gombot én is el tudom tekerni, valamennyire főzni is tudok, még a saját popómat is kitörlöm, nem ezért ragaszkodok valakihez.

A kapcsolat értékét maga az ember, a nő, a gondolkodása, viselkedése, az együttlét, a mindennapok, a közösen megélt élmények, közös tervezés lehetősége stb. adják.

Egyébként igenis a férfiakat is megviseli a szakítás, az egyedüllét is. Csak máshogy kommunikáljuk ezt. Sőt, leginkább nem kommunikáljuk. Nem sírjuk el magunkat, nem mondjuk el a fájdalmainkat az összes barátnak, családtagnak, stb. Attól még ugyanúgy hónapokig fájhat valaki elvesztése, ugyanúgy rossz érzés éjszaka egyedül feküdni, egyedül kelni stb.

41f

Én eddig csak férfinál láttam kapcsolatfüggőséget. :D

Csak ők jobban tudnak kifogást gyártani, szóval van más indok a "mertszeretem"-en túl.

"Csak ők jobban tudnak kifogást gyártani"

Ezt nem értem,

kifogást... mire?