Egocentrikus lennék, vagy csak éretlen?

Mielőtt valaki azt hinné szeretnék barátnőt,csak olyan tanácstalan vagyok.Elég magamnak való személyiség vagyok ( sok barátom van,sose bántott engem senki egyszerűen ilyen vagyok )Ha jó kedvem van szeretek a barátaimmal lógni,bár bulizni elcsalni már nehezebb.Volt már barátnőm 2-is,most nincs jelenleg a legjobb barátomnak van.És itt a gond én 2 kapcsolatom nem volt jó,az első barátnőm elégé labilis volt,lényegében minden nap 24-ből 12 óra biztos az volt hogy vele chateltem mert hiányoztam neki,közben amihez igazán kedvem lett volna nem tudtam csinálni,2. barátnőm úgy volt h..lye ahogy szerintem senki más,az volt a csoda hogy volt annyi türelmem hogy ne nyakaljam meg.Ami bánt hogy a legjobb barátom barátnője nem helybéli,így a barátom keveset tudd velünk lenni,a barátnője iszonyat féltékeny,kicsit úgy érzem hogy kb azt éli amit én az első barátnőmmel.Én a helyébe már dobtam volna a lányt,annyira ráakaszkodik.ha srác velem van akkor is telefonál ne hogy balhé legyen.Úgy érzem hogy a lány miatt hanyagol minket.Én olyan mércét állítottam fel amit szerintem jó ideig egy lány se fog tudni átlépni.Nem külsőséggel kapcsolatos,inkább azzal hogy az illető lány elfogadja ha egyedül vagy a barátaimmal akarok lenni,meg hogy az életem ne arról szóljon hogy csak ő meg én,hanem arról hogy van ő meg a barátaim.Amúgy ezt a haveromnak is mondtam csak nem meri meglépni.Lehet kicsit panaszkodásnak tűnik,sőt biztos is.De régen ilyenkor akkor 21 éves létünkre annyi baromságot csináltunk most meg kb semmi,mert asszony lecseszi mert kinyomja a telefont.Néha úgy érzem a kapcsolatok néha inkább károsak mint hogy boldogságot hozzanak.Én már nem érzem hogy ez a parkban enyelgés,kézen fogva sétálás menne.Lehet azért is gondolkodom így mert volt 2 ostoba barátnőm.Az egyik h..lye a másik meg szerintem egyszer a zöldházba köt ki.Öcsémnek is lett barátnője,és ő is úgy megváltozott hogy néha rá se ismerek.