Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Karma? Az van kapcsolatban aki nem akar, és az van egyedül aki mindent megtenne egy kapcsolatért?
27 éves srác vagyok. A haverjaim mind évek óta tartó hosszú kapcsolatokban, ami miatt már a barátság kb oda.
Ismerkedek neten, élőben...szó nincs arról hogy erőltetném, csak tényleg szeretnék már egy komoly kapcsolatot, ahol megtalálom a társam. Mégis sokan nem nézik ezt ki belőlem, és folyton csak azt látják hogy szoknyapecér vagyok.
Azt tapasztalom hogy azok vannak kapcsolatban aki nemtörödömek, lesz/*/rják, stb a felek panaszkodnak h így rossz ugy rossz...de ki nem lépnek. Rengeteg nőnek mintha bejönne, hogy megalázva vannak, semmibe nézve.
Míg adott vagyok pl én. Volt több évekig tartó kapcsolatom, sok dolgot megéltem, és igen nem mindig voltam mintapár. De most azt nem tudom mégis mi az ami nincs meg bennem. Miért az van kapcsolatban aki egy féreg ember, és miért az "szenved" egyedül aki oda meg vissza lenne egy olyan nő érintéséért csókjáért szeretetéért akiért oda van?
Sok sok tanácsot kapok, hogy ne várjam, engedjem el, de könnyű mondani, hogyan engeded el azt, amitől tudod hogy boldog lennél, és iszonyatosan hiányzik az életedből?
Ez most úgy hasonlítom mintha gyereket akarna egy pár, de nem sikerül, és azt mondják nekik, hogy ahh majd összejön, ne aggódjatok...Hogy lehet ezt megtenni miközben tudod hogy nagyon hiányzik.
Fontos: A külsőm, kisugárzásom alapján soha egy percig sem gondolná senki (aki nem ismer) hogy valaha bármi problémám is lett volna az ismerkedéssel, ill hogy szinte depresszióban élek a magánytól.
Voltam dokinál nem egyszer. segített átmenetileg. De a végén azt éreztem hogy már az orvos előtt is megjátszom magam, így nem jártam el többször.
Változás előtt állok az életemben: felköltöztem Budapestre, új munkahely, folytatom az edzést, szeretnék boxra is járni, és fejleszteni a német tudásomat. Szóval tervek vannak, és teszek is érte, hogy változzon az életem, de az ismerkedős része valahogy még mindig stagnál. :(
Megj.:
Pesten sincsenek ismerőseim, így baráti társaságok, valaki valakije/rokona és épp szingli, és épp bejövünk egymásnak dolog sajnos kizárva.
Köszi aki elolvasta, és hasznosat ír.
Értem, h miről beszélsz :/ De szerintem te az egyik olyan szerencsés ember leszel, aki majd ha megtalálja a párjàt, akkor életük végéig együtt lesznek. Sok szerencsét kívánok, mert az írásod alapján is érzem az őszinteséget, és szimpatikusan van a megfogalmazás is :)
23/L
Sajnos ezt én is így tapasztalom.
Pl munka társ nő, 30 éves, párja 36 éves, a nő 10 éve tartja el a pasit. Egy gyönyörű nőről beszélünk. A férfi nem hajlandó dolgozni neki nem megfelelő helyen. A nő nem tud vele tervezni, pedig a korban benne van. De nem lép ki. Hagyja, hogy kihasználják, 10 éve eltartja a munka kerülő párját.
De én is voltam ilyen naív. Tudtam, hogy exem nem szeretett, mégsem léptem. Pedig rengeteg alkalom volt mikor megbántott, rideg volt közönyös. De féltem a magánytól.
Most pedig, hogy ismét egyedül vagyok, még egy randi sem jön össze.
Az emberi lélek furcsa. Szenvedünk olyan kapcsolatokban, ahol nem vagyunk boldogok, akár évekig, esélyt sem adva magunknak a boldogságra.
pontosan 62-es.
ugyanezt érzem, és én is jartam mar így.
Ez nem karma hanem egyszerű női ösztönállati viselkedés.A nők mindennél jobban kedvelik a tahókat ,a nemtörödöm szar embereket,akik nem értük kaparnak hanem egyszerűen önzőek és a párjukat semmibe veszik. Akárhová nézek azt látom, hogy a bunkó aki társaságban is 'sz opadék' néven hívja élete párját azzal boldogan él és el nem hagyná az amúgy fullos nője. Aki megbecsülné azon meg átnéznek kiröhögik, mert nem igazi férfiállat. Jó lesz barátzónába alkalmi csicskásnak.
Szóval fel kell venni a beleszarós, lenézős, bunkózós olyan igazi stricis viselkedést akkor lesz tartósan barátnőd.A nyámnyilák nőit is ezek nyúlják le mert ott van izgalom ,hogy ők majd megnevelik megváltoztatják.Pedig ez soha nem sikerült még.
Természetesen van itt is kivétel,de az a nők kb 10%a őket meg már ivaréréskor lefoglalózta egy jó időben jó helyen lévő mázlista és ők elvannak békében. De mivel nagyon hamar kiestek ezek a rendesebb egyedek a piacról,ezért a maradék 90% igényeinek kell megfelelni ha valaha is nőt akarsz.
nem feltétlen értek egyet.
Egy időben voltam ilyen bunkó a nőkkel, pont amit írsz, és pont ilyen "teszt" jelleggel, hogy na lássuk...mire jó ez.
Az eredménye az lett, hogy azok is megutáltak akik eddig szimpatizáltak velem. Akik meg így ismertek meg..elkönyveltek egy bunkónak es ennyi. nem lett folytatás.
Szóval valahogy egyensúlyozni kéne a bunkó és a megbecsülő között...
Szerintem nem karma, egyszerűen az ember genetikailag lusta.
A meglévő helyzet megváltoztatása mindig kockázat, egy csomóan ezért maradnak benne rossz kapcsolatban is.
Na meg, ha benne vagy, akkor panaszkodsz, mert minden apróságon kiborulsz, nem is tudják az emberek többségében értékelni azt, amijük van (nem csak párkapcsolatot, de semmit).
Férfiként én is tanácsolok neked valamit:
- azon a szinten engedd el, hogy ne ez határozzon meg. Tudj élni, jól élni, élvezni az életet egyedül is, legyen más célod is, mint egy nő megszerzése
- de ne engedd el teljesen. Egy férfi sosem dőlhet hátra, hogy majd jön a sült galamb, ha nem nyomulsz,udvarolsz, próbálkozol, akkor egyedül fogsz maradni. Tapasztalatból mondom. Volt egy periódusa az életemnek, mikor annyira elengedtem, hogy nem próbálkoztam egyáltalán ismerkedni. Nem a nők által mindig leírt "és akkor beütött a szerelem" rész következett, hanem az, hogy gyakorlatilag 1 éven át egy nő sem szólt hozzám, ha én nem tettem meg. Szóval mindig figyelj rá, hogy honnan jön az a ne görcsölj tanács
Eszemben sincs hátradőlni!
tisztában vagyok ezekkel!
Az viszont talan meg ettől is nagyobb kihívás hogy egyedül is boldog tudjak lenni...hónapok óta keresem ezt de nem találtam még meg..:(
Pontosan. A legnagyobb kihívás, hogy megtaláld a céljaidat, a boldogságot akkor is, ha egyedül vagy.
Van egy ilyen tipikus Oravecz Coelho mondás, hogy a saját boldogságodért 80%-ban te felelsz, és 20%-ban függ csak mástól, az emberek mégis annál a 20%-nál várnak mindent el.
Én 2 éve vagyok teljesen egyedül, koncentrálok a munkámra, megtanultam egyedül nyaralni, egyedül elmenni moziba, színházba, bárhova, amit szeretek, amit a többség csak párosan képes elképzelni
2 év...szép! elismerésem! de komolyan.
szinte így értelmetlen a kérdésem mert en 3 hónapja vagyok egyedül. de az egyedül mozizást stb már en is tapasztaltam és nem is volt olyan rossz.
ezt a szazalekos dolgot mar olvastam. Es tők jó is...csak aztnem találtam meg még hogyan tegyek a saját boldogságomért, úgy, hogy ne egyfolytában azon pörögjek, hogy ez mással milyen jó lenne, és nem egyedül.
Nem hiszem, hogy karma. Sokan lusták/félnek/gyávák kilépni egy rossz kapcsolatból.
Tudom, hogy nagyon nehéz és nem megy parancsszóra, de tényleg jobb ha picit elengeded ezt a késztetést és picit barátkozol magaddal, hidd el fontos. (na nem rosszra gondolni :D)
Saját magamból kiindulva, nekem mindig akkor jött be valaki az életembe, amikor nem vágytam rá és kifejezetten élveztem egyedül lenni. A mostani párommal is úgy jöttem össze, hogy elkezdtem edzeni, magam miatt, hogy jobb kondiba legyek, ő is oda járt, elkezdtünk beszélgetni és onnan jött a többi :) Szóval nem kell kétségbe esni, jönni fog, akinek jönnie kell.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!