Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi bajuk a férfiaknak?
Miért nem viselkednek erős, határozott férfi módjára? Mi van a világgal? Miért várják el, hogy egy nő tálcán kínálja magát?
Nem értem őket, most már végképp nem. 3 év után újra szingli vagyok, mások visszajelzése alapján (és én is reálisan látom magam) csinos, 30 alatti, imádom a munkám, családcentrikus vagyok, képes vagyok tartalmas érzelmi kapcsolatra.
Van két srác, akikkel gyakrabban beszélgetek, mint másokkal, már ismerem őket valamennyire, párszor összefutottunk a nyáron. Akkor is és most is (Facebookon) elég határozott célzásokat tettek rá, hogy szívesen megismernének komolyabban. Tetszem nekik, minden beszélgetés alkalmával flörtölünk, magabiztos, helyes fiúk… DE mégsem hívnak randira. Egyszerűen bármennyit beszélünk, nem jutnak el addig, hogy leírják:
Nincs kedved találkozni?
MIÉRT?? Tényleg nem értem. Márpedig én nem fogom ezt megkérdezni. Nem az én dolgom. Nem nekem kell randira hívni egy pasit. Pedig belepusztulok, hogy csak Facebookon megy a beszélgetés. Tudtommal egyiknek sincs barátnője, akkor miért olyan rohadt nehéz elhívni kávézni?
Tényleg elvárják, hogy én tegyem meg az első lépést? Manapság ez már így megy? Tényleg nekem kell nyomulni, ha össze akarok szedni egy pasit? Különben ha nem teszem, akkor megdug valaki mást? Másokkal is így van? Nem akarom feladni az elveimet, hiszek még abban, hogy a férfi dolga az udvarlás, de egyre jobban kétségbe vagyok esve.
Én inkább azt kérdezném, hogy mi bajuk az embereknek? (Amivel persze tisztában vagyok.)
Ne hidd azt, hogy a nők viselkedése nincs kihatással a férfiak viselkedésére. Amilyen a kereslet, olyan a kínálat. Ez egy korforgás. Hülyeség a nőket vagy a férfiakat hibáztatni, az emberek összességében betegek lelkileg, ez az igazság.
Én 10év után lettem szingli januárban... Kedves kérdező: brutális ami van... Jó hogy nem engem akarnak megd.gni... Vannak durva sztoriaim.
30as egyedülálló pasiként napi szinten kapom az ajánlatokat... wtf?
Én még annó 2hónapot vártam az exemre hogy lefeküdjünk. Most meg?!
Második randin szedik le a gatyám... Nincs ezzel gond, csak meglepődnek ha komolyat nem akarok és még engem neveznek p.csnek. :D
Eleg vicces hisztit letoltal arrol, h regota ki vagy akadva hogy neked kell tenni valamit ha akarsz kapcsolatot.
Ha akarsz egy pasit akkor igen, neked kell nyomulni, hisz te akarod.. elegge elvannak torzulva nemely lanyok. Azon kiakadni hogy ha akartok valakit akkor az hogy kepzeli hogy nem fut utanatok...
Te elvársz valamit, de mások nem várhatják el ugyanazt.
Kilóg a szádból a kettős mérce.
Érett, felnőtt emberként kéne viselkedni, aki képes kifejezni azt, amit akar, és nem kihajítani a felelősséget az ablakon és elavult klasszikus nemi szerepekkel takarózni.
És mielőtt ki lenne forgatva, amit írok: nem, nem arról van szó, hogy a nő kezdeményezzen. Arról van szó, hogy mindenki legyen aktív és kezdeményező, és ne a másikra várjon valami értelmetlen, haszontalan (ráadásul önző) kritérium miatt.
4 év után lettem szingli, és szerintem közel a harminchoz pont, hogy tök könnyű ismerkedni, mert végre van egy csomó komoly férfi, aki befejezte a skalpvadászatot.
De ahogy a legtöbb ember, nemtől függetlenül, te sem fogod fel, amikor integet a pillanat, hogy igen drágám, itt ebből biza nem lesz több. És hogy miért nem lesz több, az akármi miatt lehet, sőt éppenséggel tök mindegy. Ha akarnának tőled bármit is, már randira hívtak volna. De nem tették. Vagyis nem akarnak randizni veled. Te meg feleslegesen pocsékolod az idődet és vársz a semmire.
Tanulj meg emelt fővel elutasítást elfogadni (nem könnyű) és felismerni és ne foglalkozz halott játszmákkal. Azokra a férfiakra koncentrálj, akik tesznek érted.
Szerintem kb csak azok maradnak tartósan szinglik, akikkel valami komoly gond van, a többiek megtalálják előbb vagy utóbb a párjukat.
Ha neked fontos, akkor kezdeményezz te. Az elveid nem más, mint kettősmérce: panaszkodsz és számonkéred, hogy miért nem kezdeményeznek, amit te magad sem vagy hajlandó.
Arra nem gondoltál, hogy lehet éppen az ilyen játszmákból vagy csalódásokból lwtt elegük?
"Márpedig én nem fogom ezt megkérdezni. Nem az én dolgom. Nem nekem kell randira hívni egy pasit."
Nagyon kényelmes "elv" azt mondani, hogy "az nem az én dolgom, a másik dolga". Akkor mi a te dolgod?
Az a baj, hogy elvárásokat támasztasz mások felé. A másik baj pedig, hogy olyasmit vársz el, amire te láthatóan nem vagy képes.
Ha már egy csajjal irkálok régóta, akkor sejtem, hogy van valami szimpátia kettőnk közt, és ha akarok tőle valamit biztos elhívom, még ha amúgy nem is nagyon szoktam sok csalódás miatt, vagy ilyesmi. Szerintem nem akarnak többet tőled.
Ahogy előttem írták velem is volt olyan, hogy valaki külsőleg nagyon tetszett, de el nem tudtam volna vele képzelni kapcsolatot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!