Tényleg nem igazán jönnek be a férfiaknak a kislányosabb alkatú nők, vagy kizárólag bennem van a hiba, hogy nem kellek senkinek?

Azt elárulja valaki, hogy mi az a "kisugárzás"?

A stílusommal nincs baj, se zárkózott nem vagyok, se mogorva, sőt, épp az ellenkezője. Azt se lehet mondani, hogy ne járnék el sehova, az időm nagy részét emberek között töltöm.

#24 Nagyon kedves vagy, ezzel a stílussal biztos nagy sikered van a nőknél...

Nem hiszem, hogy pontos a definíciód, de oké.

És gondolom ezek alapján akkor játszam meg magam, ha nem vagyok alapvetően ilyen ember, ugye? (Nyilván akkor az lesz a baj...)

"Egyébként pedig felsoroltam a két végletet, de akkor te egyik se vagy. Akkor te milyen is vagy?

Várj, te szerintem akkor nem is létezel!"

Ha ebben a stílusban kommunikálunk, akkor legyen:

Ügyes kislány vagy, csakis végletek léteznek a világon, semmit más.

Nem létezhet olyan ember, aki ismerős, megszokott, ne adj Isten egyszerűen csak szimpatikus társaságban mosolyog, de nem járkál úgy egész nap, mint egy vigyorgó idióta. Egyszerűen ilyen nincs. Kizárólag úgy lehet valaki önmaga, ha mindent kimutat kifelé, különben akkor nem is létezik. Nincs olyan, hogy valaki másképp önmaga...

Mindig mindenkinek teljesen nyitott könyvnek kell lenni, mert csak erre buknak a férfiak, a többiekhez hozzá sem szólnak, nem? De. Mert az összes férfinek ez kell (hiszen egyformák, ezek szerint).

És nyilván csak neked lehet igazad, a te véleményed az egyedüli, ami működik, meg a te tapasztalatod a világról.

Ja, és én csak hat kilós kettlebellel edzek, biztos ez a baj, amitől nem formálódtam még nővé...