Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Érdeklődik irántam az előadóm jól látom?
Röviden és tömören megpróbálom leírni, van egy tanárom(középkorú), én végzős főiskolai hallgató vagyok. Mindig is csodáltam őt, az óráin figyeltem, tiszteltem mint ember a tudása miatt felnéztem rá, elég érzékeny ember emellett. Sok hiányosságom van a tárgyából jól tudom, de küzdő fejlődni vágyó típus vagyok a későbbi szakmámhoz is kell ez az intellektualistás, és mindig oda tettem magam a vizsgákon. Elkezdte megjegyezni a nevemet, aztán arra lettem figyelmes, hogyha órán kívül összetalálkoztunk, mindig mosolyogva köszönt (oké- kedves, jólelkű ember, én is úgy köszöntem) aztán egyszer ültem az egyik folyosón egy padon és mikor meglátott zavarában 1 emelettel tovább ment, (akkor bohókásnak tartottam).
Ezután néha mikor kettesben összetalálkoztunk folyosón vagy egyik épületből a másikba menet beszélgettünk, meg
csak úgy megkínált pl abból amit evett, se szó se beszéd a kezembe nyomta. Volt még egy-két dolog, de azt itt nem szeretném tovább részletezni.
Bevallom őszintén nem is tudom, hogy szeretnék-e valamit, nem tudok róla túl sok mindent, külsőre sármos férfi, nem akarom, hogy csak egy csinos lányt lásson bennem aki esetleg arra kell neki. Van családja,szóba is hozza néha órákon őket. Kérlek erősítsetek meg, hogy ezek csak baráti gesztusok a részéről. Nem tudom, hogyan kellene vele viselkednem, ha összetalálkozunk már, olyan furcsa közeg alakult ki köztünk.
Előre is köszönöm a válaszokat!
24/N
Én ebből nem gondolnék semmire. Volt oktatóm, aki összejött a diákjával, de ő 26 volt, a diák meg 22... És mindketten szinglik.
Nekem két oktatóm is volt, aki hasonlóan viselkedett, mindkettő családos ember. Sőt, durvábban is. Az egyikük még a nehezebb vizsgám előtt odajött, mert látta, hogy izgulok (tudta a nevem természetesen, mindig úgy köszönt a folyosón is mosolyogva, hogy "jó napot, XY", utolsó évben elkezdett minket sziázni is), és mondta, hogy szorít, csak ne aggódjak. Én meg mondtam neki, hogy mi van, ha megbukok, vagy ha nem fog menni, és akkor mondta, hogy akkor jön uv héten, én meg hozok magának pálinkát, hogy lazuljon már el, aztán odabenn beszélgetünk egy jót. Meg volt, hogy mentem hozzá szakdolgozati konzultációra, és ott is csinált nekem teát, a javítást is úgy kaptam vissza, hogy írt mellé szóvicceket...:D Elvileg a többiekkel nem csinált ilyet, pedig nem voltam én sem egy hű, de sikeres ember, kemény négyest tartottam, csak a diplomám lett jeles.
A másik meg elvileg megjegyezte a 300 fős előadáson (az első sorok egyikében ültem), hogy "borzasztó lehetett az előző zh, ha már XY sem jött órára", meg volt, hogy reggel 9-től este 10-ig benn vizsgáztunk (szóbeli), és én voltam az utolsó felelő. Aztán még a felelet után nekiállt nekem mesélni a síelésről, meg a családjáról, meg a pizzasütésről (?!), és felajánlotta, hogy bevisz kocsival a városközpontba, mivel nem biztos, hogy jár már a metró. Én meg azt sem tudtam, mi a tökömet mondjak (végül elfogadtam), de nem tett semmit, nem közeledett felém, olyan apukásan viselkedett velem.
Szerintem attól, hogy valaki egy közvetlen ember, nem egy magától elszállt, arrogáns fäsz, nem kellene arra gondolni, hogy rád akar indulni. De kinek mi.
A másik oldalt képviselem, én is kb. ilyen vagyok a legtöbb hallgatómmal, akár fiú, akár lány - és nyilván nem akarok tőlük semmi többet.
A kollégák is csodálják, hogy majdnem minden hallgatómnak megjegyzem a nevét, de az is csak azt jelenti, hogy kellemetlen, és bunkó dolog egy szemináriumon mutogatni, vagy "kékpulcsis"-nak szólítani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!