A net tönkrement, a valóság pedig ciki lett?

Azta nem mar, ma voltam bulizni, 4 ora alatt 20 elutasitast osszeszedtem, szoval nekem egy este alatt sikerult abszolvalni a te osszes probalkozasodat. Egyszer volt kb 70-80 amikor 3 hetvegen keresztul nrm volt semmi...

Amugy, ha mint allitod az ismeroseid kozul, minden tizediknek van parkapcsolata, (ami mellesleg kamu), s meg irod, hogy a dekorativ lanyoknak sincs, akkor ergo ismersz, egyedulallo, lanyokat. Igy nagyjabol odajutottunk. Hogy ez egy nyafogo kerdes, ismet.

S valahogy ugy erzem, mivel nagyjabol jol felsoroltad, a rutinokat, amiken mindenki vegig megy, megis a legtobben valami csoda folytan talalnak maguknak valakit.

Baráti társaságban, szakmai körökben (csak óvatosan, inkább előadásokon, workshopokon, kollégára én nem nyomulnék, de végülis azt is lehet), sport és egyéb hobbik alatt (sok embert ismerek én is a pályáról, pedig ha valami, a futás magányos sport), egyetemen (ha még jársz)...

A lényeg, hogy ne úgy ismerd meg szerintem, hogy a nőt/férfit látod benne. Szerintem sokkal nagyobb az esély normális kapcsolatra, ha az ember egy lightos ismeretséggel vagy laza barátsággal indít. Ha külsőre nem is egy adonisz, ez megfelelő táptalaj, hogy a másik akkor is meglássa esetleg benne a saját kis varázsát.

Ridegen ismerkedni idegen emberekkel az utcán és egyéb helyeken kellemetlen szerintem mindenkinek. És elég kicsi az esély arra, hogy aki nem zárkózik el tőle(d), az normális is. Belegondolva, azzal is van baj a szememben, aki leszólítgat embereket csak úgy, nekem erre nem lenne időm, és elég infóm sem, hogy tényleg akarom-e ezt az illetővel. Rohanunk, tudjuk, hogy sok idióta vesz minket körül, nem figyelünk egymásra, stb. Ezért nem jó ez.

Neten meg szórakozóhelyeken meg tombol a hook-up culture 15-35 év között. Sajnos. Talán fölötte is. Van normális biztosan, de nem találtam, pedig nagyon-nagyon sok embert online ismertem meg. Vagy a problémái miatt szorul a monitor mögé, és nagyon kicsi az esély arra, hogy egy ilyen emberrel én, mint önmaga lelki egészségét megőrizni és megvédeni képes ember tudnék kialakítani egy olyan párkapcsolatot, ami nekem is kifizetődő és kiegyensúlyozott lenne, vagy pedig nem vágnak egybe a céljaink: én életre tervezek, ők ma estére. Legfeljebb még holnapra, ha jó vagyok. Szomorú.

Pont ez a lényeg, hogy nem társkeresési szándékkal kéne egyből közeledni a nők felé... Mert baromi ciki. Mert annyira érződik, hogy nem mint ember érdeklem, hanem csak mint lyuk. Mint amit az egyik válaszoló is írt, hogy jajj ő 20 csajhoz odament, és mindegyik elutasította. Hát hogy a francba ne... Ha valaki megszólít, és konkrétan könyörög, hogy valaki álljon már össze vele végre, az eleve esélytelen a nők 90%-ánál. De ha valahol elkezdünk beszélgetni, megismerjük egymást jobban, megkedveljük egymást, majd elhív egy randira az egy teljesen más történet. Hiszen ebből látszik, hogy nem csak mint dugópajti, nem csak mint nő érdeklem, hanem mint ember is.

A probléma nem a helyszín. Hanem hogy egyesek úgy futnak napi 200 nő után, mintha büntetnék a szingliséget. Hogy annyira izomszagú, elkeseredett az összes megszólítás. Hogy érzed a pasin, hogy nem te kellesz neki, csak legyen már valaki.

Nem mindegy, hogy odajön hozzám egy buliban, és az első kérdése, hogy "Szia, nagyon tetszel megismerkedünk?" vagy pedig az, hogy "Szia. Hogy vagy? / Mi hozott ide? / Szereted ezt a zenét? / Suliba mész éppen? Hova jársz? / Hol dolgozol?" stb stb. Nem azzal az üzenettel kéne kezdeni a dolgot, hogy de megdugna, hanem hogy érdeklem mint ember.

Ha meg nem férfi-nő jelleggel ismerkedsz, hanem barátkozol, akkor abból 95%-ban friendzone lesz. Van ilyen barátom, jófej, intelligens, tanult srác, van egyénisége és évek óta csak barátként tekint rá minden nő.

Kezdeményezni meg nem csak úgy lehet, hogy "remegsz a pnciért" és 20 próbálkozás tényleg kb. nulla.

Ismerkedni bárhol lehet, utcán is. Kifogás, hogy nem lehet, legfeljebb nem tudod, hogyan kell és lusta vagy megtanulni.