Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Egyedülálló fiatal férfiként mit tennél a helyemben? (őszinte magyarázat)
26 éves szingli srác vagyok. Egyedül élek, egy számomra ismeretlen városban. Nincs nagyon hely szociális életet élni, mert minden este nem ülhetek a kocsmában-kávézóban.
Munkahelyemen nincsenek korombeliek mindenki bő 10 évvel idősebb. Nem ismerek senkit, nincs haveri bandám stb.
Nemrégen szakítottunk a barátnőmmel, teljesen magányosnak érzem magam, hazamegyek, és senki sem vár, még annyi sincs hogy rácsörgök valakire, hogy igyunk meg egy sört.
Mindenhova egyedül járok.
Néztem lehetőségeket, tanfolyamokat, hobbykat de ebben a városban semmi sincs ami érdekelne.
Uszodába járok el, meg edzeni. Uszoda-> tele nyugdíjas papa-mama párossal, mókás ugyan hallgatni egy két régi storyt de nyilván nem erre vágyok. Edzőterem: lányok-nők alig, ha be is jön egy egyből 2-3 an körbe is veszik.
Szüleim-családomhoz hazajárok kicsit gyakrabban így hogy egyedül vagyok, de teljes töltöttséget az sem ad.
A korombeliek társaságára lenne szükségem, bandázni, haverokkal, csajokkal, stb, és önfeledten jól érezni magam, nem pedig ülni ebben az állóvízben...
Ti mit tennétek a helyemben? Íme pár terv:
1. Elköltözés innen, egy nagyobb nyüzsgőbb városba, új munkahely stb.
2. Elköltözés külföldre (bár ott megint csak kevés szocializálódást látok, de nem nagyon lenne időm agyalni a napi 12.15 óra munka mellett )
3. Maradni itt, és belevetni magam a társkeresésbe, minden netes vagy nem netes formában (most ebbe kezdtem bele, leköt, de önbizalmat is von el, hogy kevés választ kapok stb)
Ha van párom, nincs bajom a várossal egyébként, úgy élhető. Bosszant és frusztrál, hogy amerre megyek és körül vagyok véve emberekkel, mindenki párban-házasságban-kapcsolatban x ideje, és rajtuk ez a hatalmas nyugalom, megelégedés stb. Nem irigylem, csak én is szeretném ezt elérni, pláne, hogy jópárszor voltam már ilyenben, és akkor én is más voltam.
Most kezdem elveszíteni már a motivációt, és úgy érzem kikészít a magány.
Pszichológushoz is el kellett hogy menjek ez miatt, vázoltam az ötleteimet, és arra világított rá, hogy kezdetnek jó lehet ha elköltözöm, és új kihívásokat keresek.
Azt, amit a pszichológusod is javasolt és legbelül, te is érzed, hogy tenned kell.
Környezetváltozás, új emberek, új ismeretségek, új munka, hogy lefoglaljon, mert ebbe, így bele fogsz bolondulni.
Az új hellyel, majd jönnek az új emberek az új lehetőségek és ezzel, egy új kapcsolat lehetősége is.
Ne erőltess semmit, engedd el magad, ne görcsölj rá, mert csak rosszabb lesz.
hiányzik, de csak maga az érzés, hogy szeressek valakit, illetve, hogy szerettek, és fontos voltam.
Tehát nem a személy, csak az érzés.
Ő újra akarta kezdeni....én nagyon szerelmes voltam, de talán még jobban romba döntött az egész mielőtt vége lett, illetve ahogy vége lett, mint ahol most állok.
Hullámokban jön rám, egyszer hihetetlen erősnek érzem magam, másszor elveszettnek....
Nem tudom, mit tennék. Nekem ugyanez az életem, de nem zavar. Nem szeretem a "haverok, buli, fanta" feelinget.
Megtanulnék egyedül is boldog lenni, hogy ne vegyem körbe magam fos emberekkel, csak mert félek.
Ha elköltözöl, attól még viszed magaddal a problémáidat is - szerintem.
Kíváncsi lennék melyik az a város, ahol ennyire nincs semmi. Pétervására vagy Marcali, Őriszentpéter vagy milyen isten háta mögötti hely? És a szomszéd város?
Jársz edzőterembe - ott nincs olyan ember, akivel haverkodni lehetne?
Szerintem vesd bele magad a netes ismerkedésbe.
Szerintem fogadd meg az egyik fontos tanácsát Buddha- nak: " A fű nő magától!"
Szóval engedd az életedet folyni a maga medrében. Ne várj semmit, ne akarj görcsösen semmit és egyszer, amikor nem gondolnád, minden megváltozik....
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!