Hogyan győzzem le ezt a paranoiát?

24 éves lány vagyok, komoly félelemmel a férfiakkal kapcsolatban.

Azt gondolom, hogy minden férfinél van egy határ, amíg képes várni a szexre, és ha azon belül nem jön össze, akkor másik nőt keres. Én betegesen félek attól, hogy ez miatt hagynak el. Valahányszor ismerkednék valakivel, mindig a fejembe fúrja magát a gondolat, hogy bármilyen kedves is velem az adott pillanatban, már elindította az órát. Már meghatározta az időt, és ha nem teljesítem be a reményeit az idő lejárta előtt, akkor nincs több szeretet, nincs több kedvesség. Emiatt nem tudom elfogadni és komolyan venni a figyelmességet. Mindig azt érzem, hogy hitelbe kapom, és majd törlesztenem kell később az együttléttel. A másik félelmem, hogy a szex egy vizsga. Amin ha "nem passzolnak az igényeink" akkor nem mentem át, nem mentünk át. Ma már sokaktól azt hallom, hogy "ki kell próbálnunk" az összeköltözés előtt, hogy még idejében tudjunk váltani, ha egymással nem megy. Tehát ha nem sikerül, nem számít a szerelem sem. Semmissé válik minden, amiben bízni szeretnék. Amire egy életet szeretnék alapozni.

Persze ha mindez teljesen így lenne igaz, az emberiség kihalt volna. Tudom, hogy ez az érzés egy hatalmas tévedés, mégsem tudok túllépni rajta.