Az emberek társkeresőn miért csak faggatózni tudnak?

Két észrevétel.

Egyrészről személyes tapasztalataim alapján női szokás az egyszavas válasz. Illetve a nemválasz, és csak extrém esetben jön az egyszavas válasz is, de ebbe ne menjünk bele. Na most ilyenkor mit csinálsz? Hagyod meghalni a beszélgetést, vagy kérdezel tovább? Igen, az értelmes megoldás az, hogy veszed a lapot és nem próbálkozol tovább, mert leesik, hogy nem érdekled... de akkor jöhet a plot twist? Már 3 alkalommal volt, hogy társkeresési céllal megkerestem lányt, aki félszavakat odavágott nekem, majd miután hagytam a fenébe, ő pár nappal később rám írt és folytattuk ezt a rettentően izgalmas eszmecserét. :D (Amúgy ezt a viselkedést továbbra sem értem, szóval irónia nélkül: valaki mondja már el, hogy ennek mi értelme.) Elhiszem, hogy pont te vagy a kivétel, aki akar is beszélni és valóban ismerkedni, de nem ez a jellemző.

A másik meg az, hogy ezek azok az unalmas körök, amiket le kell futni állandóan, mindenkivel. Gondolj bele abba, hogy a vonal másik végén lévő ember számára te vagy a 26., akivel meg kell ismerkednie, hogy aztán többnyire a külseje miatt vissza legyen utasítva ismét. És akkor még erre jönnek az általában nem túl kimerítő válaszok is. Ellenben ha nem érzed jónak a beszélgetést, bizony te is hozzátehetsz valamit, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a férfi nem az egyezményes kérdés- és poéngyáros és a nő a válaszadó, hanem jó esetben mindkét fél mindkét részt magára vállalja. A humoroskodástól talán eltekinthetünk, legalábbis jobban szerettem én mondani a vicceket.

Jaaa, és még valami. Az előző vagyok.

Társkeresőről beszélünk, ugye? Na, itt hatványozottan él az a sztori, hogy sietni kell, az időt hajszolni nem opció, hanem kötelesség, mivel bármikor jöhet egy jobb, egy érdekesebb, egy izgalmasabb. Meg hát amúgy is az emberek többsége egy idő után elveszíti az érdeklődését a másik fél iránt (ez megint tapasztalat). Szóval nemhogy szimplán unalmas a legelején a szokásos szövegeket nyomni, hogy legalább egy minimális kontakt meglegyen, amiből aztán vagy kialakul valami, vagy nem, hanem még sietni is kell.

És akkor még jöhet az is, hogy én például nem szeretek magamról beszélni. Feszengek, kínlódok, ha élőben történik a beszélgetés, akkor még látszik is rajtam, hogy szó szerint mozgolódni kezdek, jobbra-balra nézelődök, lesütöm a szememet... lényeg a lényeg, utálom, ha rólam van szó. Én ilyenkor inkább az aktuális témával kapcsolatosan teszek hozzá valamit, vagy kérdezek ahhoz kapcsolódóan még egyszer, minthogy személyes élményt meséljek el.

Az előttem lévők kiválóan leírták a férfiak álláspontját. Öröm az ilyen normális és lényeglátó válaszokat olvasni itt gyakori kérdéseken.

Én is csak megerősíteni tudom az előttem szólókat.

Kérdező, elmondom, hogyan zajlik a társkeresőzés egy átlag férfinál.

Kezdjük ott, hogy társkeresőre legfőképpen olyan férfiak mennek, akiknek a való életben nincsen elég részesedésük a női nemből - általában azért, mert nem képviselnek férfiként akkora értéket a nők számára, hogy azok foglalkozzanak velük. Ebből pedig következik, hogy ezek az átlagos férfiak nagyon sok visszautasítást kapnak a nőktől a társkeresőkön.

Ezzel szemben a nőknek a társkeresőzés egyet jelent az egójuk brutális mértékű felpumpálásával. Egy átlagos lány annyi felkeresést kap egy ilyen társkeresőn, hogy nem győzhet válogatni! Ezt persze ki is használják, és annyira sokat gondolnak magukról, hogy úgy érzik, még a fáradtságot sem kell venniük ahhoz, hogy aktívan részt vegyenek a beszélgetésben, és ők is energiát fektessenek bele. Ehhez vegyük még hozzá, hogy az átlagnőnek, miután a seregnyi érdeklődő alaposan felhizlalta az egóját, már olyan magas igényei támadnak, hogy azt szinte már lehetetlenség teljesíteni. Így aztán szerencsétlen férfiak hiába próbálnak megtenni minden tőlük telhetőt, hogy elnyerjék a nő szimpátiáját: ez gyakorlatilag elenyésző eséllyel valósul meg.

Na és akkor most gondolj bele: miután már előtted vagy 40-en visszautasították a férfit, szerinted a 41. beszélgetést ugyanolyan lelkesen kezd? Hát nem. Belefásul, beleun a folytonos kudarcokba és már ő is minimálisra veszi a figurát, mivel tudja, hogy akármennyire is ki tesz magáért, nagyon valószínű, hogy a külsejének megismerése után az adott nő automatikusan elutasítja.

Még egy gondolat: ha a nő nem kérdez, azt mi férfiak úgy könyveljük el, hogy nem érdeklődik irántunk. Na akkor mégis mi a fenéért akarnánk mi lenyűgözni a nőt, ha az még annyira sem veszi a fáradtságot, hogy legalább pár alapvető kérdést feltenne? Pedig nem kérünk sokat. Kérdezd meg, milyen zenét szeret, van-e háziállata, vagy hogyan jön ki a testvéreivel. Bőven van mit kérdezni egy idegentől. A lényeg, hogy a kérdéseddel éreztesd vele, hogy minimálisan érdekel a másik. Ha viszont ilyen flegma hozzáállással képviseltetsz a férfiak iránt, ne csodálkozz, ha ők sem fognak erőfeszítéseket tenni irányodba.

A kommunikacio 2 emberen all. Ha mar egy embert sem talalsz erdekesnek akkor ideje megvizsgalni,hogy talan benned van a hiba.

Ha nem erdekel a tema hozz fel te egy erdekes temat. Kulonben lehet,hogy nem erdekled mint no csak epp nincs mas akivel beszelgethetne az adott temarol.