Szingli hölgyek, ti jól érzitek magatokat egyedül vagy azért néha szomorkodtok az állandó partner hiánya miatt?

"Én se értem azokat, akiknek hiányérzetük van kapcsolat nélkül, annyi minden tud boldogágot okozni azon kívül. De gondolom én is biztos csak hazudok magamnak és nem is vagyok boldog, egy idegen tuti jobban tudja.. Pff."

a céljaid-vágyaid-álmaid-terveid szeretnek téged?

"nem értem miért csak a párod szerethet?"

jó a kérdés !

egyetlen út van az egoizmusból: a szeretet. ha van kivel és KIÉRT élned. akkor kiléptél önmagadból.

1 - a haverok élik a maguk életét, csak epizodista vagy az életükben (bármily' hosszú is az epizód, de mégiscsak az)

2 - a szüleid, tesóid, rokonaid is a maguk életét élik

3 - a gyerekeid pedig nem a társa(i)d

4 - egyedül a párod az, aki (jó esetben) érted él, veled él, végigkísér az élet(ed) reges-rögös útján. s ennek kölcsönösnek kell lennie. a párkapcsban élheted át az emberi mivoltod teljes spektrumát. férfi-férj-családapa / nő-feleség-családanya lehetsz. ezeket más kapcsban nem tapasztalhatod meg. ezért több és más a párkapcs, mint bármi más.

a szülői szeretet nem elégíti ki a felnőtt embert, másfajta szeretetre (is) vágyik. a szüleid szemében nem vagy férfi/nő pl.

a gyereked szeretetére ugyanez érvényes, akárcsak a barátaid, vagy a háziállatod (macskás nő) esetében.

a célok-vágyak-tervek-álmok nem szeretnek téged. nekik élni óriási tévedés.

Vicces, hogy te beszélsz egoizmusról, amikor olyan mélyen van a fejed a s#ggedben, hogy képtelen vagy felfogni, hogy a témában nincs objektivitás és nem olyan egysíkú mindenki, mint ahogy hiszed (és amilyen te magad is vagy).

Papolsz itt a szeretet szükségéről, ami elég értelmetlen, mert mindenkinek más az igényszintje ezzel kapcsolatban is (mint ahogy minden másban). Igen, vannak rengetegen, akiknek szükségük van arra, hogy társuk legyen, de ez még mindig nem mindenkire igaz.

Engem szeretnek a barátaim, az bizony untig elég - igen, még úgy is, hogy megvan a saját életük, mint ahogy nekem is nélkülük. De már az is elég, ha szereti az ember saját magát, nekem legalábbis biztosan. Ha ez egoizmus, akkor büszke vagyok rá, hogy egoista vagyok :D Egyébként én szerelmesen se vagyok különösebben ragaszkodó, ilyen a személyiségem, de fogadjunk ezt is csak önámítás.. :D

"nő-feleség-családanya lehetsz. ezeket más kapcsban nem tapasztalhatod meg. ezért több és más a párkapcs, mint bármi más"

És akkor mi van, ha valaki nem akar feleség vagy családanya lenni? Ha valaki a háta közepére se kívánja ezt a tapasztalatot, ha valaki úgy gondolja, nem az élet kiteljesedése számára a család, hanem teljesen más dolgokban találta meg önmagát?

"másfajta szeretetre (is) vágyik. a szüleid szemében nem vagy férfi/nő pl"

Sose érdekelt, kinek a szemében vagyok nő. Az vagyok mindenféle visszajelzés nélkül is (biológia, első osztály, helló), miért kéne ezt bárkinek éreztetnie velem? Tudom anélkül is basszus. Sose vágytam rá, szóval ezt nem is értem egyeseknél miért szempont.

Csak szánni tudlak, ha tényleg ennyire korlátolt vagy és nem csak trollkodsz.

"a célok-vágyak-tervek-álmok nem szeretnek téged. nekik élni óriási tévedés."

Szerintem meg szeretetnek élni óriási tévedés. Minek szeressen más, ha szeretem magam? Majd ha egyszer megbánom a döntést és igazad lesz, szólok, eddig még nem sikerült.

"És akkor mi van, ha valaki nem akar feleség vagy családanya lenni?"

akkor az hiányozni fog az életéből.

"Te vagy az egoista, aki arra vágyik, hogy mások szeressék."

ha elkerülte a figyelmed, írtam a kölcsönösségről.

"Minek szeressen más, ha szeretem magam?"

s még ti egoistáztok le engem?

"És akkor mi van, ha valaki nem akar feleség vagy családanya lenni?"

"akkor az hiányozni fog az életéből."

Jó vicc :D A nagy francokat fog hiányozni. Nem vagyok fiatal, ha eddig nem hiányzott, ezután se fog. Nem mindenkinek az az életcélja, hogy szaporodjon. Ha engem valaki belekényszerítene ebbe a klasszikus szerepbe, akkor lennék csak boldogtalan.

Mindegy, befejeztem, ezerszer inkább vagyok egy boldog, kiegyensúlyozott, önálló egoista, mint valami korlátolt, csőlátásu idióta.