Ti is többször éreztétek azt, hogy tetszik nektek valaki, de nem is, tehát kettő között van, ez nektek is olyan pokoli érzés?

Ha tetszik is, és nem is, tehát kettős érzések vannak benned, akkor menj még vele randira. Nincs megírva a nagykönyvben, hogy minden kapcsolatnak lángoló szerelemmel kell indulni. Továbbá az sincs, hogy 1-2 hét után erősen kell hozzá vonzódni.

Példának okáért, legjobb gyerekkori barátom húga 4 hónap után szeretett bele a férfiba. Annyi ideje voltak együtt, valószínűleg ha nem jönnek az érzések pár hónapon belül vége szakadt volna. Azóta is együtt, eljegyzés is volt, lassacskán 5 éve, ha jól emlékszem.

Én ilyenkor mindig adtam esélyt, kivétel nélkül mindig.

Nem, ha valakivel kapcsolatban bizonytalan vagyok, hogy mennyire tetszik/tetszik-e, az nem pokoli érzés.

Az sokkal rosszabb, ha megismersz valakit, akiről száz százalékosan tudod, hogy tetszik, de nem jöhetsz össze vele.

#2 első vagyok, hát ne is legyél olyannal akit nem szeretsz, csak érdemes adni egy esélyt.

Ha csak egy űrt érzel, semennyire nem fog meg, akkor tényleg felejtős, de ha kicsit is hezitálsz, nem tudod hova tenni, aranyosnak tartod, jól érezted magad, de még nem szereted, az még bőven megér pár randit, hidd el nekem :) és ez nem áldozat hozás, hogy beéred kevesebbel, csak nyitsz hátha lehet belőle több, és nem zársz be egyből.

De ez csak egy vélemény :)