Igaz az, hogy a szép nőket totálisan hidegen hagyják a külsejüket dicsérő bókok?

Nem feltétlen. Hiába van, aki szép, lehet félénk természete is.

Én mindig totál zavarba voltam ha bókoltak, vagy mindig azt hittem amikor a "suli menői" jöttek és próbáltak felszedni, hogy direkt cukkolnak, és át akarnak verni. Csak mert 0 volt az önbizalmam és a tényleges önképem.

mert mit akarna egy 4, éves fiú egy elsős kiscsajtól...

Szóval, van akit lehet hidegen hagy, van aki pedig inkább nem tud vele mit kezdeni, és pont a másik végletet látja bele, h bókolnak neki.

Én nagyon utáltam, az tény. Mert nem tudtam vele mit kezdeni.

Embere válogatja, de szerintem egy kedves őszinte, személyes dicséretet a legtöbbjük azért szívesen fogad.

A facebukon és hasonló platformokon érkező "fudejocsajvagy", "fudeszéptestedvan", stb. viszont feltehetően nem igazán váltja ki a kívánt célt, mivel a szándék is érezhetően más és ezt a csaj is tudja.

Szóval elég nagy a különbség, ha érted mire gondolok...

bókolni tudni kell, persze hidegen hagyja az átlagos "szép vagy" bók.

De ha valami apró részét (pl szemét, frizuráját, cipőjét) dicséred, aminél látod, hogy igen is odatette ma magát (frissen mosott haj, szépen kifestett szem, új cipő), akkor annak örül.

Ez is szemelyisegfuggo!

Ismertem olyan lányt, aki bomba volt, na öt tényleg hidegen hagyta ez a dolog, inkább azt szerette, ha bunkók voltak vele a hapsik. Nem is értettem. . Ő egy kicsit beképzelt volt azért.

De inkább olyan lányokat ismerek, nőket, akik, ha a megfelelő pasi bokol nekik, akkor irulnak pirulnak.

Persze ha normális a nő és emelle borzasztó csinos, akkor azért sokmindent kell tennie egy pasinak azért, hogy lenyugozze.

Nem mondanám gyönyörűnek magam, de totál hidegen hagynak az ilyen bókok.

Valószínűleg azért, mert férjnél vagyok, és nem igénylem vadidegenek üres bókjait, sőt, egyáltalán nem akarok idegeneknek tetszeni, másrészt amúgy sem vagyok kíváncsi a kéretlen véleményekre a külsőmmel kapcsolatban. Nem igazán tudom máshogy leírni, egyszerűen csak totál nem érdekel, kb. ilyen "semmi közöd a külsőmhöz, hagyjál már"-érzés. Felőlem azzal is odajöhetnének, hogy "anyám, te milyen kbaszott randa vagy", ugyanezt érezném.