A romantika csak a nőknek jelent valamit?

Nem akarok csatlakozni a vasárnapi (meg mindennapi) hisztihez, ami itt szokott menni, csak egyszerűen kibukott belőlem a kérdés azok után, amit az utóbbi időben tapasztaltam, és ami miatt mintha egyre inkább bezárkóznék/ elzárkóznék az ismerkedéstől.

Úgy érzem/úgy éltem meg, hogy az ismerkedés, az együtt töltött (szexmentes) idő öröme az csak a nőké. (Pár esetben az övék sem, mert vannak azért köztünk is szép számmal ridegebbek, de ebbe most ne menjünk bele.) Nem akarok túláltalánosítani, de folyton azzal találkozom, hogy a férfiak szexelni akarnak, lazulni, maximum hülyéskedni egy nővel, ami persze, szerintem is kell egy kapcsolatban, de a romantikát "gáznak" vagy "unalmasnak" tartják. Sokszor megfogalmazódott már bennem, mikor még volt párom, hogy vajon ő is annyira élvezi az összebújós, csillagbámulós estéket, a romantikus vacsikat, a lassú sétákat a karácsonyi fényekkel teli utcákon, mint én, vagy neki ez csak arról szól, hogy engem boldoggá tegyen? Sosem tudtam meg biztosra, hogy mennyire számít ez neki, önmagában. Ami pedig azok után jött, hogy szakítottunk... Mindenhol szinte azt látom, hogy ez nekik nem jelent ennyit, de legfőképp semmit. A legtöbb férfi már az ismerkedésnél benyögi, hogy neki nincs ideje/türelme romantikára és kötöttségekre, ő csak szórakozni és szexelni akar, pedig igyekszem én sem "fuckboyokkal" ismerkedni, de aki normálisnak tűnik, még az is. Egyszerűen mintha fölösleges lenne számukra ez az egész, vagy csak egy eszköz. Nem mondom azt, hogy minden férfi ilyen, és nem zuhanok depresszióba ettől, de annyira lelombozó számomra így társat keresni, hogy tulajdonképp nem oszthatom meg vele akkor sem ezeket igazán, ha "bele is megy", mert nem úgy fogja fel, mint én. Nem vagyok én sem egy nyálasan romantikus, de mindig is szerettem megélni ezeket a pillanatokat, amikben egyszerűen nincs semmi történés, csak maga az a békés, nyugodt érzés, amit senki sem sürget, hogy "essünk túl rajta". Most meg folyamatosan ez megy, minden ilyen közös idő csak egy kötelező kör, egy szükséges rossz, ahogy maga az ismerkedés is. Mintha az emberre és az érzelmekre nem igazán lennének kíváncsiak. Nem csak velem kapcsolatban, lehet, hogy ez speciel tényleg unalmas meg szar, hanem úgy általában. :(