Hogyan lehet azt elfogadni, hogy sose lesz barátnőm?

Egyenlőre azt kellene tisztázni hogy miért hiszed azt hogy soha sem lesz? egyébként lehet most abban a helyzetben vagy hogy nem lesz és már a feladás szélén állsz, de hidd el nekem, sokan mondják de én magam is mondom neked hogy akkor fogsz rátalálni a szerelemre ha nem számítasz rá! Én 24 évesen a nagyon sokadik pofára esésem után voltam úgy hogy feladom az egészet és nem erőltettem, tulajdonképpen nem érdekelt már az ismerkedés, nem is kerestem a lányok, nők társaságát, kerültem a szemezést stb... Aztán eltelt jó 1 év kb és egyszer szembe jött velem egy irtó kedves, csinos, mosolygós lány és nagyon összeakadt a tekintetünk. Aztán ez történt másnap, harmadnap, végül a negyedik napon ő rám köszönt, én meg vissza.

Aztán pár nap kihagyás után, ismét találkoztunk, és már nem csak köszönés volt a részéről, hanem már mondott egy mondatot hogy "Nagyon sokat találkozunk és ez nem véletlen" Erre válaszoltam is hogy biztos nem az, és elkezdtünk spontán beszélgetni. Nem görcsöltem rá, nem erőltettem semmit. Aztán másnap ismét ugyan ez, akkor gondoltam elhívom egy kávéra ha már így összehoz minket az élet, el is fogadta a meghívásom amin nagyon meglepődtem, és akkor mondta hogy most rögtön nem ér rá, de megbeszéltük hogy hétvégén egy szombat délelőtti napon ejtsük meg ezt amolyan kis beszélgetős nap aztán meglátjuk. Én mondom neked, mai napig összeteszem a két kezem hogy akkor annyira lazán kezeltem hogy szinte magától ment minden, összejöttünk, együtt vagyunk, tervezzük az összeköltözést, nagyon komoly terveink vannak, minden szép és jó, szinte a mai napig nem hiszem hogy ez mind velem történik és nem álmodom.

Szóval fel a fejjel, és kitartás!

Az idő majd apránként segít majd. Nézd a nőket hogy szokszor milyen fószerokra buknak.

Meg, éld bele magad a szingliség előnyeibe, gondolj bele a párkapcsolat hátrányaiba. Nekem ezek segítettek, pedig én is sokat vívódtam 25 éves koromig, főleg úgy hogy én inkább szerelmes, romantikus alkat voltam...

Az előző mondomat kiegészítve: gondolj csak bele hogy szingliként nem kell alkalmazkodnod a másikhoz, nem kell mindenféle és rengeteg elvárásnak megfelelned, nem kell aggódnod hogy vajon mikor fogják elcsábítani tőled a szerelmed. Nincs hiszti, akaratoskodás, féltékenykedés. Azt csinálsz amihez kedved van, s akkor amikor szeretnéd. Szabad vagy. És még a kaján sem kell osztoznod:D

Bár ez egy kicsit agyf:-)szságnag hangzik, de nagyon jól lehet támaszkodni rá.