Elképzelhető olyan hogy egy férfi kedves, normális, jószívű, intelligens, humoros, jól el lehet beszélgetni vele, de mégsem találja a párját, mert a nőknek nem kell?

Elképzelhető. Az összes buta, tahó, humortalan szerencsétlen pasi ismerősöm azt hiszi magáról, hogy kedves, normális vicces, stb, és csodálkoznak, hogy miért nem kellenek a nőknek... Az esetek nagy részében itt némi önismereti probléma okozza a gondot, hogy a buta bunkó őszintén hiszi magáról, hogy kedves aranyos.. Pedig ha ismerné önmagát, akkor tudna változtatni, és egyből könnyebben ismerkedne.

Pl volt még középsuliban egy srác aki rám volt kattanva. Minden nap megkérdezte, hogy hogy vagyok, és mesélt a Forma1-ről - 10 percet szünet nélkül - és néha közbeszúrt egy faviccet. Ő úgy érzékelte, hogy kedves, vicces, és el tud velem beszélgetni. Én úgy éreztem, hogy tolakodó, unalmas (a világból ki lehet untatni a F1-el, ezt vele is közöltem, nem érdekelte), és egy kavics is viccesebb nála. És ugyanezt eljátszotta az évfolyam összes csajával... Folyton kesergett, hogy ő olyan jó fej, mégse vonzódik hozzá senki.

Ha meg TÉNYLEG ilyen, akkor is lehet mellette csomó rossz tulajdonsága. Pl ha cigizik, akkor nálam akármilyen tulajdonságai lehetnének mellette, nem érdekel. Vagy ha lusta, határozatlan, stb stb stb.