Ez az esküvő volt az az alkalom, ahol volt lehetőségem bedobni magamat. Bármiféle eredmény nélkül maradt. Miben bízzak még?

Több éve nincs barátnőm. Unokatestvérem esküvőjére készültem, úgy gondoltam minden eddigi sikertelen próbálkozásom után ez lesz az, ami az áttörést elhozza. Rengeteg ember, lányok, akiket újonnan ismerhetek meg, talán még rá is segít nekem, hogy látják a barátnőjüket férjhez menni, és nekik nincs barátjuk sem. Hogy ez a helyzet könnyebben közeledővé teszi majd valamelyiküket.

Vonzó voltam. Frissen borotválkozva. Levágattam a hajamat pont előtte este. Délelőtt újra megmostam a hajamat, pár órával előtte, csak azért, hogy friss legyen minden. Levágtam a körmömet, nem azokban a napokban, nem az előtte való éjjel, hanem közvetlenül az indulás előtt, hogy a legjobb szintet adjam.

Nem arról van szó, hogy ezeket egyébként nem teszem, de most mindenben ez volt előttem. Kifogástalannak lenni. Egyenruhában, 24 évesen. Semmi szépséghibám, vagy taszító külső jegyem nincs. Sem kapafog, sem görbe orrnyereg, sem pattanások, normális, természetes arckarakterrel. Minden cérnarojtot levagdostam ollóval az öltözetemről, minden varratában, mindenhol, hogy tökéletes legyen. Előtte tisztíttattam ki csak ezért, szabattam át. Hogy minden patent legyen. Arcszesz, hintőpor. Rövidujjú ing, hogy ne izzadjak, originál csomagolásban maradjak. Kitépkedtem a szemöldököm elálló szálait.

Még a fogamat is ki akartam fehéríttetni...

Olivaolajjal kentem be az arcomat előtte éjjel, hogy puha és nyugodt legyen a bőröm, ne legyen száraz vagy hámló, ne legyen kipirult.

Semmit nem csinálok másképp, mint más. Kopaszodó, kis szigethajú, a hátát görbén tartó, teljesen átlagos pasinak, göndör ÉS kopaszodó, alacsony pasinak, elhajló fülű, hézagos fogú, cigányképű pasinak voltak OLYAN barátnői, hogy felkötném magamat.

Akár álomkép is lehetnék. Helyes, magas, vonzónak tűnhető hivatás, rendezett családi háttér, jó anyagi helyzetben élek, kertes házban, intelligens vagyok, alapjáraton hűséges típus, és fiatal is.

A lányoknak meg kellene őrülniük miattam.

És nem. Mintha valami átok ülne rajtam.

Összesen egy lányt nem láttam párban senkivel - mert csak én vagyok ilyen nyomoronc, hogy egyedül megyek ilyen helyre -, de mikor megkérdeztem, táncol-e velem, elzárkózott. Még a szülei is unszolták, de neeem, ő nem tud táncolni, stb.

Azt hittem, csak szégyenlős. Órákkal később megkérdeztem, nem-e gondolta meg magát, akkor elég kiérezhető ingerültséggel közölte velem, hogy beszélget.

Szóval nem csupán szégyenlős volt, és ennyi, hanem csak a szülei előtt nem akarta bunkóra venni a dolgot... Akkor lejött előttem.

Nagyjából senkit nem érdekeltem, senki nem szólt hozzám, akihez pedig én, az lekoptatott.

Nem erre készültem.

Ez egyszerűen nem normális így. Hol van, és hogyan nagyobb esélyem? Mi az, ami miatt még első látásra sem fogok meg másokat, senkit, nem csak a saját kategóriámban, vagy felettem, de akár mélyen alattam sem?

Mondanám, hogy képmutatóak a lányok, akik a felszínességet panaszolják a belső értékek helyett, de még ez sem igaz, hiszen nem vagyok ronda, hogy ezt kérhetném számon.

Egyszerűen nincs meg a csajozós aurám? Tényleg létezik a szemmel nem látható kisugárzás, ami valakinél megvan, másnál nincs, és nem tanulható?

Mint valami feromon, ami vagy ottvan az ember körül, vagy a hiányát semmivel nem lehet betölteni, és minden mást is értéktelenné csökkent?