Jól gondolom hogy a mai pasikák ezért félnek a határozott nőktől? Ti mit gondoltok, miért utálják zsigerből ennyire az ilyen nőket?

A határozott, magabiztos nőkkel semmi baj nincs. Az öntelt, kivagyi, felszínes, anyagias nőkkel annál több. Csak sajnos a magabiztosságot szeretik a beképzeltség szinonimájaként alkalmazni. Sokkal szebben hangzik, ugye?

"Nem kövér, csak erős csontú."

Azért az dicséretre méltó,hogy ezt így belátod férfiként,elismerésem,minden szarkazmus nélkül!

Egyébként lehet minket szidni,hogy mekkora ribizlik vagyunk,hogy külföldiekkel jövünk össze,de normális nő nem csak a jövedelmük miatt vonzódik hozzájuk.A nyugati férfiak legtöbbje pl. el tudja mondani normális,emberi stílusban,ha egy nő nem tetszik neki. Pl. egy nagyon vékony nőt nem szed ízekre,hogy pl. milyen undorító,mert elől-hátul lapos,vagy egy nagyon kövéret,hogy" húsz csöcse van",stb. Amíg nektek már az igénytelenebbnek számít a zsíros hajnál,hogy valaki 165 centihez nem 55,hanem 60 kg,ne csodálkozzatok,hogy épeszű nő le nem áll veletek,maximum egy prosti,de az is csak munka miatt.Emellett ti sem vagytok éppen Szilágyi Áron alteregók kívül-belül,úgy,hogy jobb lenne ehhez igazítani az elvárásokat,különben marad a bal kezetek,vagy a prosti.

"Ez nem kérdés hanem kérdésnek álcázott óbégató szapulás. "

Így van. Mint ahogy a "kérdések" nagy része ugyanez pepitában, ahol a nőket szapulják.

Igazat adok. Össze-vissza vergődnek, velem szemben is, hogy "nem találsz így pasit" meg "valaki majd letöri a szarvad" meg "el vagy tévedve"... Valóban? Amit eddig akartam, megszereztem magamnak. Mindent pontosan úgy, ahogy szerettem volna, mert addig tepertem érte, addig tanultam meg dolgoztam rajta, amíg úgy nem lett. És pontosan tudom, milyen jövőt álmodhatok meg egész nyugodtan magamnak, amit meg is tudok valósítani, ahogy azt is, hogy ehhez senkire nincs szükségem, nem eltartót keresek, nem díszt, nem egy balf aszt, hanem társat. És igenis, magasra raktam a lécet, mert ha én képes vagyok mindent kiharcolni, ami nekem fontos, a párom is legyen képes. Ha nekem van komplex, átgondolt véleményem a dolgaimról, és pontosan tudom, mit miért csinálok, a páromnak is legyen. Ha én képes vagyok sokrétű lenni és akarok fejlődni, akkor a párom nekem ne nyögje be, hogy ő valaha abba akarja hagyni önmaga képzését, és lazítani akar, mert az élet átkozottul nem erről szól és nem ettől lesz kerek, hogy majd elnyugodhatsz a p icsádon a semmittevésben. Legfeljebb ha már felhúztál egy lakást, felneveltél egy gyereket minimum, és vannak unokáid. Akkor esetleg. Amíg viszont egy 25 éves "férfi" hisztizik, mint valami szánalmas k urva, hogy ő lediplomázott, és minek neki tanulni, minek neki megnézni ezt vagy azt, minek hallani a világban pár dologról, addig nincs miről beszélni. És akkor ha belekérdezel, hogy mit szeretne kezdeni az életével, vagy hogy áll a hitkérdéssel, csak pampog, hogy hát az őt nem érinti, meg az minek. Minek? Azért, hogy legyen egy stabil identitásod minden területen és tudd, ki vagy és miben hiszel, meg ilyenek. Egy képlékeny maszlag a személyisége a legtöbbbnek, stabil értékrend és világnézet nélkül. Célok nélkül. Ahogy az is szánalmas, ahol a fizikai tűrőképességük tart, de ebbe nem mennék már bele, én sem vagyok izomállat, de ne bőgjünk már 8 km séta után, könyörgöm, meg akkor sem, ha elkezd esni.

És akkor jön azzal emberünk, hogy feminista vagyok. Vagy átadja nekem a gyeplőt a kapcsolatban, mert én jobban tudom. Na, köszönöm, ez az utolsó, amire kíváncsi vagyok. Lehet, hogy a nők a korábbi évekhez képest folyamatosan erősödnek. Nincs ezzel semmi baj. És nem vagyok feminista egyáltalán, én örülnék a legjobban, ha találkoznék valakivel, akit nem tudok csak úgy félresöpörni, vagy zsebrevágni, mert normálisan visszaszólni sem tud egy poénra, vagy beleállni a flörtbe, nemhogy itt még kulturáltan ütköztesse a (nem létező) nézeteit az enyémmel, vagy bármit mondjon az elképzeléseimről azon túl, hogy "az jó". Egy határozottabb, keményebb nő nem azért kemény, hogy majd ő irányíthasson a kapcsolatban, hanem mert ilyen a karaktere és neki ez a normális: hogy van tartalma az életének, produktív, ki tud állni magáért, képes harcolni a számára fontos dolgokért, és meg tudja magát védeni. Attól ő még nő marad. Biztosan vannak olyanok, akik megbolondulnak, ha nő létükre nem ők hordják a nadrágot a kapcsolatban, de én nem azért vagyok ilyen, hogy valaki behódoljon, hanem mert ilyen vagyok és kész, és elvárom, hogy a párom attól még ugyanúgy férfiként akarjon viselkedni mellettem, és olyan legyen, akihez képest (!!!) az, amilyen vagyok, még mindig nőies. Mert tud az lenni ez is, csak nem egy jellegtelen kis p öcs kell az illető mellé.

Attól, hogy a nő erős, nem kell a férfinek egy gyenge szardarabbá válni. Ugyanúgy kötelessége tartania magát a férfi szintjén, ami számomra egyet jelent azzal, hogy kicsivel mindig erősebb és határozottabb marad a nőnél, vagy vele azonos szinten mozog, de lejjebb semmiképp sem csúszik, mert az relatíve feminin.

Egy erős nő mellett keménynek lenni már valami. Egy kényes, gyenge, könnyen elnyomható törékeny kis p icsa mellett meg még én is férfi vagyok. Az a bajuk, hogy ehhez kellene kicsit teperni is, meg energiát befektetni. Sokaknak fáj, hogy nem elég a vegetatív folyamatokat ellátni és a másik valagát fényesre nyalni ahhoz, hogy érdeklődjenek irántuk.