Van értelme így folytatni?

Rendben. De ha nem ott, hol? Badoon is voltam, hasonló eredménnyel. Társkeresőkre nem regisztrálok, hogy fizessek azért, ha látni akarom a képeket, ha meg akarom nyitni a kapott üzeneteket, mintha maffiaszerűen védelmi pénzt szedne az oldal.

Nem arról, van szó, hogy nem engedhetem meg magamnak, ezek elvek... Ne zsarolja ki tőlem a pénzt ilyen bazári módon.

Élőben nem tudhatom, kinek van párja, kinek nincs. Többszöri elutasítás után - mivel általában van párja az ilyen korú lányoknak -, már akarok egy minimális szűrőt az önbizalomleépítő sorozatos kosarak ellen, és célirányosan olyan lányok között akarok keresni, akikről tudom legalább is, hogy egyedül vannak.

Ez nem bátortalanság. Egy nő nem értheti, milyen stresszhatás viselni azt a tehert, hogy újra és újra megalázottan kerüljön ki egy közeledésből a férfi a visszautasítás által, majd ennek a lehetőségnek ismét kitenni magát, hiszen fogadni a közeledéseket ennél nyugodtabb helyzet.

A legmagabiztosabb embert is leépíti, és természetes, hogy biztosabb talajú megoldást keres.