Akik, huzamosabb ideje egyedül vannak. Hogy érzitek? Miért? A legutóbbi próbálkozás (ok) hol siklott (ak) félre? Vagy jó így? Direkt vagytok egyedül?

3 éve élek egyedül.

volt egy 3 éves és 11 éves kapcsolatom, az utóbbi elég rondán ért véget, szünetet akartam tartani. Az első 3 hónapban furcsa volt háztartást vezetni, de gyorsan belejöttem, a nővéreim kicsit megtanítottak főzni, így utólag nem egy nagy ördöngösség.

Azóta egyedül élek, vannak barátnőim, akikkel eljárok szórakozni, van egy szeretőm, akivel a szex is jól működik, de nem élünk együtt és szerintem nem is fogunk. Régen családban és gyerekekben gondolkoztam, de mára ez teljesen kihűlt, igénylem a magányt és a csendet magam körül.

Sok barátom mondja, hogy mi lesz majd ha megöregszem, ki fog eltemetni, de ez egyáltalán nem foglalkoztat. Amióta egyedül vagyok sokkal jobban tudok koncentrálni a munkámra és sikeresebb is vagyok, nem kell tekintettel lennem másra.

Múltkor a szeretőm kérdezte, hogy miért nem akarok több időt vele tölteni mire azt válaszoltam, hogy akkor nem kívánnám annyira és így mindig a legjobb formámat hozom.

Egyenlőre marad minden így, nyugalomban és harmóniában élek.

41F

Azért vagyok egyedül, mert îgy sokkal könnyebb minden, pl nincs fölösleges vita, féltékenység, 'időbeosztás'-szánok-e a másikra elég időt(?), nem unok rá a másikra.

Tehát azzal vagyok akivel akarok. És azt csinálok amit és amikor csak akarok.

Sokkal jobb egyedül mint egy párkapcsolatban, legalábbis sztem.

N