Nektek is volt már olyan, h a szüleiteknek mondtátok, h jó lenne többet beszélgetni, és örülnétek, h ne csak a tanulmányaitokkal, hanem az érzéseitekkel is törődjenek?! 17/L

én 16 vagyok de közelítek a 17 fele,és az én anyám is ilyen velem.Nagyon szeret meg mindig odateszi magát,de mintha az én sztorijaim nem érdekelnék.Folyton a nővéremmel beszélik meg a pasikat,és az én magánéletemről semmit nem tudnak mivel sosem osztok meg velük semmit a magánéletemről,mivel hogy belőlem mindig viccet csinálnak..

Én már belefáradtam és feladtam ,mindig én leszek a kislány akinek semmi problémája nincsen..

csak azt bánom hogy sejtése nincs a családomnak arról hogy mennyi fájdalmat éltem meg az utóbbi években miattuk,meg más problémák miatt is..

dehát ezt el kell fogadni.Sajnálom hogy neked is így alakult..:(

Kedves Kérdező!

Mondd el, hogy ez téged nagyon bánt és, hogy figyeljenek rád jobban, mert nagyon szeretnél beszélni velük. Menj ki anyukádhoz a konyhába amikor főz, vagy beszéljetek meg előre egy napot, amit együtt töltötök és beszélgettek. Ha nem foglalkozik veled akkor írd le egy lapra és ad oda neki. Elolvasni úgy is elolvassa és hát ha így jobban érdekli majd, hogy mi történt a suliban!

Remélem a kérdésedre válaszoltam é, hogy hasznos volt számodra!