Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lányok/Nők mi a véleményetek?
Sziasztok.
Szeretném a segítségeteket és a véleményeteket kérni, hogy esetleg mi az amin változtatnom kellene. Röviden magamról: 18 éves fiú vagyok nemrég fejeztem be a középiskolát. Magamat egy nagyon csendes, visszahúzódó, szótlan, sajnos sok esetben nagyon is komoly fiúnak tartom ( soha sem voltam a szavak embere ). Nagyon zárkózott vagyok és sokszor csak arra vágyom, hogy egyedül legyek mindenkitől és mindentől távol. Az a baj, hogy egyáltalán nincsen önbizalmam és az önértékelésemmel is komoly problémáim vannak, nem vagyok saját magammal megelégedve, mindig csak a hibáimat keresem magamban és nem tudom elhinni, hogy egy nő mit szerethetne bennem. Persze én sem vagyok tökéletes és nem is az a célom, hogy az legyek de sajnos vannak olyan testi hibáim amik eléggé észrevehetőek és ennek köszönhetően nem merek egy lány felé sem közeledni. Bevallom őszintén nekem nem az a célom, hogy minél több nőt az ágyamba cipeljek és kihasználjam őket én ezt megvetem és nem nézem semmibe sem. Az önbizalomhiányomnak köszönhetően nem merek senkivel sem ismerkedni, mindig azt beszélem be magamnak, hogy mit akarok én egy nőtől, kevés vagyok én hozzá, mit szerethetne meg bennem és ez nagyon elkeserít de sajnos nem tudok rajta változtatni. Bíztam benne, hogy ha elkezdek sportolni akkor talán egy kicsit is nagyobb lenne az önbizalmam de nem így történt, nem változott semmi sem.
Volt egy lány akihez oda mertem menni és beszélgettem vele bár ehhez is össze kellett szednem minden bátorságomat. Az első beszélgetésünkkor láttam rajta, hogy zavarban volt meg érdeklődött is felőlem de a második beszélgetésünk alkalmával nagyon összezavart. Azóta számtalanszor oda mehettem volna hozzá de a gátlásaim miatt nem tettem és ezt a mai napig is bánom és nem hagy nyugodni. Nem szeretném leírni az egészet az elejétől mert nagyon hosszú lenne és lehet, hogy egy kicsit felzaklatna.Annak is köszönhető, hogy nem ismerkedtem meg vele közelebbről, hogy bevallom őszintén szégyellem a családomat és leginkább az édesapámat ( nem szeretném kifejteni, hogy miért ).
Próbálok ezen a hozzáállásomon változtatni és máshogy hozzáállni a dolgokhoz de egyszerűen nem megy. Az utóbbi időben sokszor van hangulat ingadozásom és ez kezd egy kicsit aggasztani. Bevallom őszintén kinek is kellene egy olyan ember az életébe akinek még önbizalma sincsen és ilyen problémái vannak.
Nagyon szépen köszönöm, hogy ha elolvastad.
Válaszaitokat előre is köszönöm szépen.
18/F
válasza:Azt tanácsolom viccen kívül hogy fordulj orvoshoz. Mert ez nem normális, gyakorlatilag ok nélkül hibáztatod magad minden hülyeségért, meg ostorozod magad, és akkor csodálkozol ha nincs barátnőd. Nem lehet így hozzá állni az élethez! 18 éves vagy, most kell élned. Bontsd ki a szárnyaidat, ne gubózz be a kis bábodba mert ennek semmi értelme nincsen. Éld ki magad, ismerkedj, sportolj, eddz, járj el mindenfelé, legyél nyitott az új dolgokra. Én a mai napig önbizalom hiánnyal küzdök, de megtanultam ezt kezelni. Reggel felkelek,és mondok 1 pozitív dolgot magamnak (pl.hú most szép a szempillám :D) Gondolj arra,hogy semmi veszíteni valód nincs azzal ha ismerkedsz valakivel. Ha nem jön össze, akkor se magadban keresd a hibát! Mindenkinek van párja a földön, és a jó dolgok mindig a legváratlanabbkor jönnek, így találtam rá a mostani páromra is, akivel már 3,5 éve vagyok együtt, előtte meg volt, hogy az csoda volt ha valaki 2 hétig a pasim volt. A világ legnyomorékabb emberének éreztem magam, de elkezdtem magammal törődni, és ahogy változott a kisugárzásom, úgy éreztem azt is, hogy a külvilág is nyit felém. Szóval fel a fejjel, és ne hagyd, hogy egy begubózott hernyóként élj!
20/L
válasza:Az önbizalom és az önértékelés nagyon nagy részben a társas visszajelzésből adódik. Ehhez muszáj lesz valamilyen módon kapcsolatot teremtened másokkal. Minden embert lehet miért szeretni és tisztelni, akár a kedvességéért, akár a humoráért, akár a lazaságáért... De ehhez kell az, hogy ezt mások felfedezzék benned. Biztosan lesz, akinek nem tetszik majd, nem felelhetünk meg mindenkinek nyilván. :)
Én is ilyen voltam, nagyon csöndes, magának való lány 15-16 éves koromban. Aztán megtanultam (pontosabban ráéreztem), hogy az után menni kell és tenni érte, hogy társaságod legyen. Nem fognak felkarolni csak úgy, legalábbis nagyon ritka. Az embert nem a két szép szeméért szeretik a barátai sem, hanem a lényéért. Én sem voltam extrovertált (most sem vagyok, hiszen az nagyon kicsit változik csak a korral) és szívesebben szeretek magamban foglalatoskodni gyakran. Viszont minimális igényem van a társakra és sokszor nagyon nagy előny, ha ismersz embereket és vannak kapcsolataid. Ha mész egyetemre, majd meglátod, mennyire megkönnyíti az életed az, ha benne vagy a társas körforgásban. És persze, egy ismerősöd, vagy annak az ismerőse (vagy az ő ismerőse) lehet, hogy a barátnőd lesz.:)
Először valószínűleg kényelmetlen az ilyesmi, én is sok programot legszívesebben lemondtam volna, sokkal így is volt/van ez...:D De minimálisan muszáj lesz valamit csinálnod, mert a sült galamb nem száll be az ablakon. Nagyon sokat fejlődhetsz a közösségben, mások visszajelzései és a közös élmények által. Kezdeményezőbb leszel, rugalmasabban kezeled az ismerkedést, nem lesz akkora szám odamenni sem valakihez. Szerintem kezdd itt. Ha nem személyesen, akkor neten, de építs csapatot magad köré, aki kibillent ebből az állóvízből szerintem. Ez nem jelenti azt, hogy nem találsz egy hozzád hasonló csöndesebb lányt, aki mondjuk szívesebben van kettesben veled, vagy szeret egyedül lenni. Viszont a lehetőséget meg kell adnod rá, hogy egyáltalán megismerjen.
21L
válasza:Fókusz!
Hasonló helyzetben voltam én is.
Tudod mi az oka annak,Ha.Valakinek nincs önbizalma?Mert arra fókuszál,azokra a dolgokra,gondolatokra,eseményekre fókuszál.Tudod önbizalomra úgy tehetsz szert,ha tudatosan mész bele olyan szitukba amiktől félsz.Kezdj el pozitív gondolatokat mantrázni magadban.Egyébként ezekkel az a probléma,hogy nagyon meglátszik a kisugarzasodon is.Mi lenne,ha úgy tekintenél magadra mint egy értékes,egyedi és megismételhetetlen emberi lényre?Csodálatos ember vagy☺!
"Hiszek magamban" én ezt szoktam mondogatni magamban amikor megijedek pl egy szitutól,vagy éppen akkor is mondogatom mielőtt odamegyek egy lányhoz és leszólítom.
Sziasztok. Nagyon szépen köszönöm mindenki segítséget.
Aki kíváncsi lenne arra amit nem fejtettem ki bővebben és szeretne segíteni privát üzenetben megosztom vele.
Sziasztok!
Sajnos azóta sem változott semmi sem. Még rosszabb lett a helyzetem mint amilyen volt :(.
Sziasztok!
Hiába szeretnék megváltozni sajnos egyszerűen nem megy és még rosszabb a helyzetem mint amilyen nyáron volt. Kezdek belebetegedni az egészbe.
Több éve küzdök ezekkel a problémákkal és sajnos ezekhez a problémáimhoz még a szociális fóbiám és a pánikrohamaim is társulnak. Valamilyen oknál fogva már gyerekkorom óta nagyon félek a nőktől és ennek köszönhetően elkerülöm őket, egyszerűen nem tudok velük miről beszélgetni. És nem csak beszélgetni nem merek velük de egyetlen egy lányhoz sem merek közeledni mert úgy állok hozzá,hogy nem is érdeklem őket meg mit is akarok én tőlük és inkább meg sem próbálom és elmenekülök előlük amire egyáltalán nem vagyok büszke. Az is közrejátszik abban,hogy nem tartom magamat helyes fiúnak annak ellenére sem,hogy már sokan megdicsértek de mára már eljutottam arra a szintre,hogy ezeket nem tudom és nem is akarom elhinni és elfogadni. Visszataszítónak tartom magamat akinek soha sem lesz egyetlen egy nő sem az életében. A nőkkel való beszélgetés egyáltalán nem megy mert a nőket valamilyen oknál fogva magam fölé helyezem és lealacsonyítom magamat velük szemben. Soha sem beszélgettem lányokkal és ennek köszönhetően nem is tudom,hogy egyáltalán miről is lehetne velük beszélgetni,mi is érdekli igazán a nőket. Ha beszélgetnem kell egy lánnyal akkor rögön görcsös leszek és csak azon idegeskedem,hogy mit is mondjak neki és ilyenkor természetesen meg sem tudok szólalni és szokásomhoz hívem inkább elmenekülök a beszélgetéstől amire nem vagyok büszke egyáltalán.
A mai napig sem tudom magamat elfogadni és szeretni olyannak amilyen vagyok. Sajnos van egy eléggé feltűnő testi hibám amin sajnos nem lehet változtatni ( orvosi hiba ). Egyszerűen nem tudom magamat elfogadni és szabály szerűen amikor belenézek a tükörbe undorodom saját magamtól. Tisztában vagyok vele,hogy ha nem tudom saját magamat elfogadni és szeretni akkor mástól sem várhatom el azt,hogy szeressen és elfogadjon olyannak amilyen vagyok. Mindig összemérem magamat másokkal és lealacsonyítom magamat velük szemben és ilyenkor elmegy mindentől a kedvem.
Nagyon sokszor még élni sincsen kedvem. Minden reggel úgy kelek fel,hogy mi értelme is van az életemnek és nagyon sokszor azt kívánom bárcsak valamilyen oknál fogva meghalnék. A családtagjaimnak persze hiányoznék de úgy gondolom ez az idő múlásával enyhülne. Nagyon sokszor van hangulatingadozásom is. És ilyenkor pánikszerű rohamaim is szoktak lenni ( nehezen kapok levegőt,fáj a szívem és a mellkasom és szédülni is szoktam ). Ilyenkor egy kicsit lepihenek és 10-20 perc múlva elmúlik de ezek a rohamok már nem most kezdődtek hanem már évekkel ezelőtt de ezidáig nem foglalkoztam vele. Minden nap gondterhelt vagyok és semmi sem tudja lekötni a figyelmemet és egész nap csak azon gondolkodom,hogy mi értelme is van az életemnek,mindegy lenne ha nem is élnék tovább. Már nagyon sokszor megfordult bennem az öngyilkosság gondolata is. Éjszakánként meg is álmodtam azt ahogyan végzek saját magammal. Az utóbbi hetekben éjszakánként alig szoktam aludni 4-5 óra hosszát,állandóan felkelek éjszakánként és nem tudok visszaaludni. Egyszerűen semmi sem érdekel elvesztettem minden iránt az érdeklődésemet. A tanulás sem érdekel pedig mindig ott van bennem,hogy tanulnom kell ha vinni akarom valamire az életben de hiába ülök le tanulni ha állandóan csak a problémáimon jár az eszem egész nap.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!