A nem jó adottságokkal rendelkező pasik hogyan rendezik le magukban, hogy sosem lehetnek azokkal a nőkkel, akik a legjobban tetszenének nekik?

Sokkal gyötrelmesebben, de idővel rájönnek arra, amire mindenki más idővel. Az, hogy valaki külsőleg tetszik még nem jelent semmit, sőt!

Nem tudom, nem túlzottan érdekel, max. annyira, hogy amikor edzek itthon, olykor eleresztek egy-egy emberesebb galambot és annyit kommentálok hozzá, hogy "ezt szipuzzátok, mocskok".

Úgy hogy veszek 8-10 ezerért

Mennyi szánalmas "férfi" hihhi

Az évek során elkönyveltem magamat egy genetikai hulladéknak, ezzel együtt a személyiségem is megváltozott. Fényes jövőben reménykedő, motivált, normális szép kisfiúból egy senkiházi, mamahotelben poshadó, igénytelen, lusta, depressziós megkeseredett beteg ember lettem. Tehát elmondható, hogy a kasztosodás és az azzal együtt járó kudarcsorozat és nők által sugárzott ignorálás/megbélyegzés a "helyére teszi" az ember önbecsülését. Az évtizedek során az ember beárazódik és utána már fel sem tűnik, hogy sosem volt barátnője vagy nem volt része egy érzéki szexben. Ez természetesen a libidóra is óriási hatással van. Ma már 23 éves alacsony, szűz srácként csak pornóra tudom kiverni (azt is csak akkor, ha kicsit megemelkedik a libidóm, ami pokoli ritka vagy esetleg unatkozok), míg 17 évesen naponta vertem a gyíkomat és egy szép csajt a buszon meglátva majd szétdurrant a farkam. Pedig már akkor tudhattam volna, hogy örök szűz maradok és sosem lesz hamvas, szexis csajom, de akkor még reménykedtem. Ha később lesz fix fizetésem, akkor lehet felmegyek Pestre néhány érzéki, fiatal örömlányt meglátogatni, de a fiatalkori hedonista élményeimet, azt a sok kihagyott szexuálisan intenzívként kecsegtető, de kudarcba fulladt évet már sosem fogom tudni pótolni.

igazad van, előző.