Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szép nők, jóképű pasik, ti kaptatok már valaha kosarat? Milyen érzés az, amikor visszautasítanak titeket?
Egy "bárkit megkaphatok"-típusú ember hogy éli meg, ha nemet mondanak neki? Hiszen hozzá van szokva, hogy körülrajongják. Hogy teszi túl magát egy kudarcon?
Mit éreztek, amikor ez megtörténik? Haragot, dühöt? Csalódottságot? Szomorúságot? Vagy semmi különöset, az élet megy tovább? Hogy élitek meg a kikosarazást?
"tény, hogy az elvárásaim magasak"
Na, ugye! Nem kell kerülgetni a forró kását.
Nehéz volt végre elismerni?
Magasak az elvárásaim. Például szóba sem állok olyannal, aki "meg akar venni" vagy nem tisztel úgy, mint egy vele egyenrangú embert. Kizáró ok, ha valaki kollektíven szid embereket, vagy ha nem tud kényes témáról kulturáltan és körültekintően nyilatkozni. Hiába tehetnéd meg, hogy esetleg bárkit megkapj, aki külsőre tetszik, mert külsőre én is tetszem halom embernek, de nem akarok egy idegen mellett kelni és nem a szépségem fogja eldönteni azt, hogy vonz-e a szex egy akármilyen szép külsejű, de idegen emberrel. Engem mindig a másnap érdekel és ha az az ember nem lesz ott mellettem, a szexuális izgalomnak lőttek, mert nem érzem magam mellette biztonságban. Egyébként is kevés az olyan férfi, aki képes lelkileg olyan biztonságot nyújtani, amire nekem szükségem van az elköteleződéshez, vagy egyáltalán ahhoz, hogy felfigyeljek rá. Ehhez kell egy egészséges, nem elvakult értékrend, az, hogy a másik képes legyen hideg fejjel is gondolkodni olykor, egyáltalán gondolkodni, tudjunk úgy beszélni, hogy a valóság és az igazság a cél és nem az önigazolás, legyen benne annyi önuralom, hogy nemet tudjon mondani arra, ami nem illik az értékrendjébe, ahogy én is. Nekem nem anyagi biztonságra van szükségem, hanem arra, hogy valakit ne nekem kelljen összekaparni, mert magától szétcsúszik, nem tudja a mértéket, nem ismeri a hűséget, félhetek attól, hogy megcsal, megüt, zsarolni kezd vagy játszmázni.
Tessék, magas elvárások. Igen, azok. De nem úgy, ahogy ti hiszitek. És miért is ne várhatnám el? Miért bűn az, ha az ember nem adja lejjebb annál, amit önmagában is fontosnak tart? És egyáltalán, ha nekem a boldogságomhoz valaki mellett ez vagy az a tulajdonság kell a másikban, miért akarnék olyannal lenni, akiben az nincs meg, ebből kifolyólag meg nem is mozgat meg bennem semmit? Ne legyünk már ennyire naivak és álszentek...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!