Kedves Férfiak! Leírnátok, mi mindent tennétek meg azért, hogy megszerezzétek a kiszemelt hölgyet, akit nagyon szeretnétek komoly párkapcsolatra?

helyzetfüggő, de volt 1 lány akit anno meghódítottam, ott elég sok dolgot kaptam a sorstól a kezembe (végül nem lett semmi, mert nem álltam készen egy kapcsolatra)

még mai napig emlékszem a mosolyára amikor először megláttam :)

ma nem tudom mit tennék meg, ha tényleg olyat találok aki az igényeimnek megfelelő, akkor azért nem adnám csak úgy fel :) de nem is erőltetném rá...

Nőként írok, de szerintem abszolút nem kellene semmit tenniük, amit arányaiban a nő sem tesz. Egyszerűen kellemetlenül érzem magam, ha egy férfi kiszolgál meg harcol miattam, ha én nem adok semmit bele a dologba. Viszont ha lehozom a csillagokat, értelemszerűen úgy fair, hogy a másik is bármeddig elmenne értem.

Szép dolog a szerelem, de nem a középkorban vagyunk, ahol a lovagnak erősen be kellett nyalni, hogy meggyőzze a hercegnőt, aki semmit sem tett.

Bármire, de tényleg, szó szerint bármire képes lennék érte, amit kér. Kezembe nyomhatja a "feltételek" listát, és gondoskodnék arról, hogy mindegyik pont ki legyen pipálva.

A gond ott kezdődik, hogy ezt egyik valaha volt, ill. leendő kiszemelttel sem fogom tudatni.

Ennek oka pedig az, hogy az első gondolatom, hogy ugyan mit tudnék adni egy olyan hölgynek mint ő / mit akarhatna egyáltalán egy olyan hölgy mint ő, egy olyantól mint én.

Annyit amennyit a nő is megtesz, oda-vissza kell működnie ugyanis. Adok-kapok!

Nem egy trófeát, nyereményt szeretnék, hanem egy társat!

#3

"Szép dolog a szerelem, de nem a középkorban vagyunk, ahol a lovagnak erősen be kellett nyalni, hogy meggyőzze a hercegnőt, aki semmit sem tett."

Pedig egyre jobban így van, ma már a nők szinte semmit sem tesznek, a férfinak kell minden tekintetben pedáloznia. Kivétel persze ha sztár, mert akkor a nők is pedáloznak.

#5

"Nem egy trófeát, nyereményt szeretnék, hanem egy társat!"

Sok férfi így gondolja, ezért egyedül is maradnak, ugyan is... olvasd fentebb.

Egyébként én már egyre kevesebbet tennék meg, mert látom hogy nincs értelme, sem haszna. Ezért csak addig megyek, hogy találkozunk, kis eszem iszom, de csak kicsi, kedves vagyok, érdeklődő, meghallgatom.

De semmi komolyabb erőfeszítés, mert már megtanultam hogy a vége úgy is a talonba rakásom, vagy az egyszerű eltűnése a lánynak, vagy hasonlók.

Semmit, ha nem kellek neki, akkor megyek tovább.

28f