Ha nem sikerül spontán, véletlenül párt találni, akkor miért olyan az egész párkeresés, mint egy casting?

Nem, valóban az.

Ezért is nincs sok értelme. Elkezdesz valakivel ismerkedni, de mire az 5. szóváltásig jutnátok közben ráír még 2 ember, ha szerencséd van, akkor Te maradsz bent aközött a 2-3 között, akivel már amúgy is beszélget, ha peched, akkor kiestél (vagy már elve akkor írsz rá, amikor megvan a 2-3 embere)

Mire egyáltalán összehoznád a randit, addigra persze még feltűnik 5 másik, közben kb mint az állásinterjún számot adsz minden külső és belső tulajdonságodról, csatolsz egy dns vizsgálatot a fontosabb markerekkel, hogy majd egészséges utódaid lesznek, bizonygatod, hogy te vagy a jó választás, de persze 2 pecenként jön egy új ember.

Mire végre eljutsz a randiig, addigra a másiknak már 5 randija le van fikszálva (lehet, hogy neked is), így aztán igazából nem is egymásra figyeltek, csak benéztek, mert mi van ha az 5 másik randin még jobb partit lehet majd találni..

És a vége, hogy mindenki marha csalódottan egyedül megy haza, de majd a holnapi randin tuti más lesz, vagy az azt követőn, vagy 5 év múlva

Sajnos tényleg erről van szó. Végső soron azért, mert az oldalak profilja erre épül. Arra, hogy mi >>társat keresni<< vagyunk itt. Emiatt szoktam mindig fórumokon ismerkedni, ami engem érdeklő témáról indulnak, vagy úgy regisztrálni ilyen ismerkedős oldalra, hogy én barátkozom, aztán meglátjuk. És tényleg normálisan elbeszélgetek emberekkel, aztán vagy szövődik más érzelem is, vagy jó társaságra akadtam.

Viszont az egy rossz vicc, mikor a beszélgetés is olyan, mint egy állásinterjú, ahol vagy végigkérdeznek és a válasz után jön a következő kérdés, vagy neked kell kérdezned (miért? ez nem beszélgetés), vagy mesélj magadról, aztán "majd értesítünk"... Kösz, egy ilyen beszélgetésbe bele sem kezdek.

"Mert válasszon egyet random, vagy mi? Nem bűn az eszünket is használni a társkereséskor"

Nem, az eszünket valóban nem baj... csak amíg az eszünk használata azt jelenti, hogy 5 éven át lógunk a társkeresőn, mert mi van ha a holnapi randipartner még jobb lesz, mert már előre le van fixálva vele az időpont, mi több, a mai randipartner picivel rosszabb, mint a 3 nappal korábbi, de ha azt kidobtuk, akkor ezt is ki kell.

Na ez minden, csak nem az ész használata

Azt hiszem (tapasztalatból is mondom) az 1.jól összefoglalta.

Egyetlen egy de ütős ellenpéldát tudok: Ismerősöm regisztrált írt 5 levelet egyik egy frissen regisztrált lánynak ment. A lányról annyit, hogy Angliából hazajött saját lakásba(anyjáé de ö meg összejött egy pasival még a lány kint volt) regisztrált kapott 100 levelet (kis tulzással). Nos azon az oldalon lehet megadni olyat levél témája, azzal érte el ismerösöm, hogy a lány elolvassa, hogy abba mezöbe jó szöveget írt. Lehet volt még 10 jobb pasi, de a lány 100ból 10 levelet olvasott el! A lista szerint elsö 10et.... Ebböl aki akarja vonja le a tanulságot!

hagyományosanmodern: én is találtam már párt társkeresőn, csodás 5 évet voltam vele, és neki is voltak más udvarlói.

Viszont ennek ellenére tartom, amit #1-ben írtam, az átlagos forgatókönyv sajnos minden jó tapasztalat ellenére inkább a fenti, 1-1 sikeres sztorira ezernyi ilyen jut

(hozzáteszem nem véletlenül vannak annyian évek óta fent társkeresőn. olyanok, akikkel amúgy semmi gond nincs. néha persze újra regisztrálnak, hogy ne tűnjön fel, hogy már fél éves a nickjük, és még senkit nem találtak, aztán mégis elpörögnek észrevétlen az évek)

Halljátok... :D

Én Tinderezek, és mindenkinek visszaírok, hiszen kölcsönös a tetszés a képek alapján, miért ne írnék akkor? :D

Ha éppen 5 fiúval beszélek és rám ír egy 6., akkor is visszaírok, hiszen a többi öttel is csak dumálok, semmi garancia nincs, hogy össze is jöjjek az egyikkel.

Ti fiúkák is tudtok NEM visszaírni egy lánynak... :)

Én amúgy csak olyannal találkozom, akivel érdemes. :) Ha nem érzem azt, hogy ebből akár kapcsolat is lehet, akkor nem erőltetem. És olyan sosincs, hogy egyszerre randizgatok rendszeresen több különböző emberrel. :)

Tindert ajánlom, mert ott tuti tetszel a lánynak! :D

Én társkeresőn ismertem meg a férjem, a hat hónap alatt amíg ott voltam, azért találkoztam pár emberrel, ismerkedni persze többel is elkezdtem, de vagy már kifejezetten nem tetszettek pár üzenetváltás után, vagy csak meguntam őket.

Társkereső előtt is neten ismerkedtem. Nem éreztem illúziórombolónak se a chatet, se a társkeresőt. Nekem erre volt szükségem ahhoz, hogy ismerkedni tudjak, ahhoz hogy legyőzzem a félénkségemet. Sosem érdekelt, hogy ki mit gondol emiatt rólam. Magasról leszarom ha pl lúzernek tartanak emiatt:) Inkább tettem azért, hogy legyen társam, mint hogy holmi büszkeségből meg se próbáljam ezt a fajta ismerkedést. Akinek ellenérzései vannak, ne csinálja, nem kötelező, de lenézni sem kell azt aki megpróbálja. Inkább így, mint csak várni a sült galambra, hogy hátha véletlenül találkozom a nagy ő-vel....Én így álltam hozzá, és bejött.