Nem tudom, hol és hogyan "kellene" elkezdeni a párkeresést? (27N)

19 éves koromtól egészen tavalyig első, nagy szerelmemmel voltam. Most pedig egyedül tengetem napjaimat... (:D)

Kamaszkoromban sem voltam az a nagy pasizó, túl zárkózott és "félénk" vagyok.

Baráti szinten, haverként, felszínesebben jól elbeszélgetek mindenkivel mindenről, több férfi ismerősöm szerint jó humorú, normális értékrendű nő vagyok.

Csak megnyílni nehezen tudok.

Nem vagyok ronda sem (sem kövér) Igaz, szépségversenyt sem nyernék, szóval.. átlagosnak gondolom magam.

Az a problémám, hogy nem tudok ismerkedni....kb. sehogy. Nem "gyakoroltam" soha. Azt sem tudom, hogy a korombeliek, hol szoktak "ismerkedni"?

"Otthon" és munkahely kizárva, sajnos minden férfi vagy házas vagy 50+ korú. Barátnőim 90%-a vagy épp esküvőt szervez vagy épp babát vár. Így "bulizni" is egyedül "kellene" elmennem.

Belegondolva is elég szánalmasnak és erőltetettnek hangzik a dolog.

Interneten próbáltam, s valóban, nőként kaptam napi 6-7 üzenetet, de az első hét végén feladtam, a levelek nagy része vagy csak átmásolt valami volt, vagy két szót nem tudott az illető értelmesen leírni vagy épp csak dgni akart. Teljesen elvette a kedvemet. ( még inkább magamba zárkóztam és egy idő után a normálisabb levelek mögé is valami őrült perverz alakot láttam)

Egyszer elmentem egy randira egy régi ismerősömmel. Szép és jó volt, ameddig ki nem derült, hogy ismeretségi alapon "ingyenpncit" látja bennem. Ez adott egy újabb löketet az önbecsülésemnek a mínusz irány felé.

Szóval, egyre inkább úgy érzem, öreg macskásnéni lesz belőlem.:(

Állítólag, nekünk nőknek könnyebb. Ez a könnyebb út?