Miért akkora probléma itt gyakorin a férfiaknak, hogy a nők elvárják, hogy dolgozzon?

"Ehhez a "jó keresés" se hátrány, hiszen minél több a pénz, annál jobban el tudjuk tartani a leendő picinyeinket."

Én azt hittem, egy pici babának ugyanannyi az energia szükséglete szegénységben, gazdagságban.

Mondjuk azért, mert a munkahely nem jelent semmit. Én nem dolgozom, sok éve hivatalosan, de gyakorlatban sem már pár éve, csak kereskedem azzal amit összehoztam egyedül :)

Jól elvagyok, nem apad a befektetés sem, úh köszi egész jól megélek, és már csak a fogyó dolgok kellenek, mert a többi megvan (ház, autó, stb) :)

De megfordítva ezt: miért probléma, disznóság ha a férfiak elvárják azt hogy a nő dolgozzon, ne csak egyetemeken lébecoljon? Anyagi biztonság ugyebár :D Vagy az a férfiaknak nem jár? Egyenjogúsággal mi is van?

Mivel én nem akarok gyerekeket, nekem annyi a fontos, hogy egy férfi ne dobja meg a kiadásaimat.

Ha pl mindennap étteremben akarna enni, azt nem szeretném, mert nekem az megterhelő lenne anyagilag, azt meg nem hagynám, hogy egy szem pezt is vegyen nekem.

Vagy ha nincs semmije és el kell tartanom plusz egy főt, az sem tetszik. Az se jó, ha gazdagabb, az sem, ha szegényebb.

Mikor még fent voltam társkeresőn, megkeresett egy 30-as pasi. Tanácsot kért, mert nem értette, mi a problémájuk vele a nőknek.

Beszélgetni kezdtünk. Jó szakmát tanult, van diplomája... Aztán kiderült, hogy az anyjával él, és nem akar elmenni dolgozni (vagyis gyakorlatilag az anyja tartotta el), mert "mi lesz akkor szegény anyukájával, ha ő elmegy dolgozni"...

Egyből megvolt a probléma, de ezt ő valamiért nem látta, és nem érezte problémának.

Szóval hagyd az ilyeneket. Mindenkinek megvan a párja, akivel összeillik, nem kell fölösleges köröket futni azokkal, akikkel nem illünk össze.

"Nektek, nőknek meg manapság alap elvárás szinte a több százezres kereset!" - nekem annyi az elvárásom, hogy ha én nőként el tudom tartani magam a saját jövedelmemből, akkor erre a férfi is képes legyen. Ez az alap.

Tudom, van, aki erre képtelen, de az nincs az én szintemen, és azzal nekem nincs közös jövőm. És nincs ám többszázezres fizetésem, de nem nélkülözök, nincs para, hogy kifizessem a számláimat, hogy tudjak mit enni, jut ruházkodásra, megtakarításra...stb.

Megjegyzem, az, hogy ki mennyi jövedelemhez jut havi szinten, az semmit nem jelent. Minden azon múlik, hogy ki hogy bánik a pénzzel, mert többszázezret is el lehet verni úgy, hogy úgy érezd, nem jössz ki belőle, és az én 100-200 ezer közötti jövedelemszintemen is el lehet élni kényelmesen, ha valaki odafigyel és jól be tudja osztani, amivel rendelkezhet. Mondjuk én 12 éves koromban kezdtem a pénzzel való gazdálkodást, akkor még a zsebpénzemmel, de már akkor is céltudatosan.

Egy felnőtt férfitől, aki társam akar lenni az életben, elvárom, hogy ne eltartót keressen maga mellé, és legalább alap szinten képes legyen bánni a saját pénzével, nem akarok más hülyesége miatt eladósodni.