A szerelmet a sors adja, vagy önálló indíttatásból megszerezhető? Küzdjünk érte, vagy várjunk rá? Mit tegyünk a milliomosokra váró hölgyekkel szemben?

Igen, valóban új vagyok még itt, nemigen tudom, milyen közösségek alakultak ki - próbálok segíteni a Kérdezőknek ahogy tudok, még akkor is, ha a nagytöbbség csak azt nézi, hol lehet egy jót belerúgni a Kérdezőbe. Igen tudom hogy vannak hülye kérdések ahol megérdemli amit kap, de ez speciel egy korrekt, normális kérdésnek tűnik, nincs szó benne "bombanőkről". Az alapfelvetése az volt, megszerezhető-e a szerelem, vagy a sors adja-e, és hogy mi lesz azokkal a nőkkel, akik csiliomost akarnak maguk mellé. A vélemény azóta is fenntartom, hogy a szerelem erősen negatív, deficites dolog, és el kell kerülni, valamint hogy a csiliomosokra ácsingózó nők vagy sugar daddyt keresnek maguknak, vagy várhatnak százesztendős vén banya korukig.

Igazából ha ez a Kérdező is normálisan kezdte, és a tömérdek bunkó leszólogatás miatt váltott stílust, nemigen tudok rá haragudni...

11#

A kérdező az első kérdésénél lek_rvázott mindenkit. Aki a k_rvázás után folytatta vele a "kommunikációt" azt privátban kezdte el szidni. Nem véletlenül van most is letiltva.

1: elvileg a sors adja, ez nem olyasmi amit csak úgy meg lehet szerezni

2: ne küzdj érte abszolút, sőt, ahogy írták előttem, kerüld el nagy ívben mert csak csalódásban lesz részed!

3: le kell szarni a miliomosra vágyó nőket magasról, majd 70 éves korukban amikor ücsörögnek a karosszékben Cirmivel és Nyávival, rájönnek hogy igényeik azok lehetnek, csak sajna-bajna nem biztos hogy teljesülni fognak...

vagy regisztrálnak puncs.hu-ra és pattoghatnak egy hatvanas sugardaddy ráncos himbilimbijén

a szerelem egy kártékony és fölösleges dolog,csak bajt és szenvedést hoz

persze az emberek nagytöbbsége naiv idealista, azt hiszi, hogy ami a Roszalindában meg a Paula és Paulínában van, az valóság, és mindenkire rátalál majd az igaz szerelem, ami persze örökkön-örökké fog tartani

hiába magyarázzák nekik, milyen sok a válás, a veszekedés, az egymást maró-gyűlölő kényszerpárocska, akiket már csak az anyagiak vagy a gyerek tart össze, ő csak legyint rá egyet, mondván, azok mind hülyék voltak, na majd én okosabb leszek, és olllllllyan kapcsolatom lesz, hogy hetedhét országra szóló lakodalmat ülünk, és még nyolcvanévesen is együtt leszünk...

na ezek szoktak aztán a leghangosabban vonyítani, amikor a valóság aztán rájuk rúgja az ajtót

de nekem igazából mindegy, mindenki úgy teszi tönkre az életét, ahogy akarja, a válóperes ügyvédeknek is meg kell élni valamiből, nem?

a szerelmet a balszerencse adja

altalaban ketfele ember torekszik arra, hogy atelje: a nagyon naivak es a nagyon ostobak

te melyik vagy, kerdezo?

mert ha egyikse, akkor hanyagold a temat, jol te abbol nemfogsz kijonni ha beleszeretsz egy lanyba

amelyik no meg milliomosokra acsingozik, folosleges magyarazni neki, ezek meg hetveneves aszott banya korukban is ott fogjak varni a milliomos playboyt a Ranolder utca ketto magasfoldszint berlakasukban - "kettot tessek csengetni"