28 éves egyedülálló anyaként, de csinos, fiatalos és sikeres nőként hogy/hol találhatnék hozzám illő párt?

Jogos a kérdés, ez bennem is mindig felmerül ilyenkor, hogy sok a gyerekes egyedülálló nő, de hova tűnt az apja? Számomra ez ilyen X-akta, hogy hagyhatja el valaki a saját gyerekét? Milyen ember az ilyen? Hogy állhattál ilyen emberrel szóba valaha?

Oké, nekem is elváltak anno a szüleim 15 évesen, és engem is elhanyagolt az apám az új családja miatt, de azért nem hagyott el, ez számomra elképzelhetetlen lenne.

Ha baráti körödben és azok ismerősei között nincs olyan akivel lehetne ismerkedni akkor az a legjobb módszer ha először új ismerősöket/barátokat szerzel. Teljesen idegen emberekkel megismerkedsz akik bevisznek majd a saját köreibe, bemutatnak a barátaiknak aztán közülük is lehet valaki akivel összehaverkodsz és szintén elvisz magával egy másik társaságba. Így elég nagy eséllyel össze futsz olyannal akivel lehet valami. Persze nyilván a saját korosztályodban érdemes elindulni. Barátokat meg könnyebb szerezni, neten főleg, pl fórumokon elkezdesz beszélgetni olyan témában ami érdekel. Ezen kívül ha van valami érdeklődési köröd akkor elmehetsz azzal kapcsolatos előadásra, tanfolyamra, programra. Ilyen helyeken megint jól lehet barátkozni de akár pasit is találhatsz.

Ha szórakozni akarsz ne ilyen "tini" szórakozóhelyekre menjél bulizni hanem színvonalasabb klubba vagy pub-ba. Illetve koncertekre, ott messze nem mindenki részeg és sokkal több normális van mint egy morrisons féle helyen. Társkeresőn nagyon kitartónak kell lenni és sok időt kell rá áldozni és még úgysem biztos hogy találsz valakit, de amúgy az is lehetséges.

Márpedig igenis fontos kérdés ismerkedéskor, hogy hol van a gyerek apja, és hogy milyen a viszonyotok. Nagyon nem mindegy, hogy kulturáltan váltatok-e el, vagy hogy megy-e a sárdobálás, pereskedés a mai napig. Tudod, ha valaki komolyan tervez veled, az számbaveszi az összeköltözést, esküvőt, közös gyerek vállalását. Ezek meg ugyebár csak egy rendezett körülmények között élő nővel jöhetnek szóba.

Én például nem nézném jó szemmel, ha apuka feljárkálna heti háromszor a lakásodba gyerekláthatás címén, te pedig körbeugrálnád, kávéval kínálnád, stb..., mert hogy ilyet is hall az ember, meg olyat is, hogy az exférj hétvégente a régen közösen használt családi házban alszik.

A láthatást viszont biztosítanod kell, szóval nem könnyű a helyzeted, nem irigyellek!

17:

Szabvány esetben minden 2. hétvége az apáé + 2 hét a nyárból.

Nálunk sincs több. Jön a gyerekért az apja minden 2. pénteken, és vasárnap hozza vissza. Kb 2-3 percet tölt nálunk, nem kell a páromnak nézegetni az exem.

Ahol olyanok vannak, mint írtál (nyugi, én is tudok ilyeneket), azok nem teljesen 100-asok.

De tapasztalatból is tudnék mesélni, mi mögött mi van, az exem is tudott nagyon kedves lenni... Ha akart valamit (engem vissza.) Ha nem kapta meg, akkor meg tudott nagyon g€ci módon viselkedni.

Én úgy gondolom, hogyha apukával vége, akkor onnantól ha be van tartva a tisztes távolság, nem fogja mérgezni az új kapcsolatot. Ez nem azt jelenti, hogy rosszban kell lenni, csak vannak határok, amiket nem szabad átlépni.

És most rátérek a kérdésre.

Tehát én is 28 vagyok. Szintén 22-23nak nézek ki.

4 és fél éve hagytam ott az exem, és lassan 2 éve van komoly kapcsolatom. A köztes idő nekem is kínlódás volt. Voltak kapcsolataim, de azokat nem minősítem, mert nem túl jó emlékek.

Én is csak neten ismerkedtem, mindig előre beleírtam a bemutatkozásomba, hogy gyerekem van, és azt is, hogy a komolytalanok kerüljenek. Nyilván ettől függetlenül betaláltak mások is. Amúgy az idősebbek sokszor gázabbak gondolkodásilag, és extra elvárásaik vannak. Én a vége felé fiatalabbakat fogtam ki, a párom is fiatalabb 3 évvel.

Így visszagondolva azért ki lehet szűrni, ki mit akar, 20-ból kb 1, aki olyan jó színész, hogy át tud ba$zni.

Bocs a hosszú válaszért, csak kb ugyanebben a helyzetben voltam, azért írtam. Ha van kedved esetleg írj privátban, hátha tudok segíteni.

28 évesen nem fiatalosnak kellene érezned magad, hanem fiatalnak.

Én 26 vagyok, szinte ugyanebben a helyzetben. Kapcsolatot találni könnyű a társkeresőkön, szerelmet nehèz. Piszok nehéz. Már gyerek előtt sem volt könnyű.

Én ismerkedek mindenhol, leszólítanak az utcán, szórakozóhelyen, társkeresőkön. Sajnos senkit nem találok már lassan 3 éve, akinek élvezném a társaságát.

Nem a gyerek miatt nem jön össze, korábban is éveket vártam egy szerelemre..

#20 nem az a furcsa, hogy 28 évesen gyereke van, hanem az, hogy a gyereket nem az apjával neveli. Ez elég komoly felelôtlenségre vall!

Már az eleve furcsa, hogy azt sem tudja megmondani, mikor fogant a gyerek, ha szed gyógyszert, ha nem.

Ha az életének ezen az igen fontos területén felelőtlen, akkor gyanítom, hogy a többin is az!

Van egy sanda gyanúm, hogy az iskoláit sem végezte el...