Szerintetek normális felfogás az, ha soha nem szeretnék gyereket, hogy ne örökölje azt a sok rossz dolgot amit én örököltem?

Nem mintha ez a veszély jelenleg fenyegetne, de ha valami csoda folytán mégis lenne egy olyan ostoba nő, akivel eljutnék odáig, hogy gyereket szeretne tőlem, akkor 100%, hogy nem egyeznék bele, mert nem szeretném, hogy a selejt génjeimet örökölje a gyermek. Alacsony, sovány, fél szememre amblyopiás, gerincferdüléses, lúdtalpas vagyok. Belső tekintetében pedig hihetetlenül motiválatlan és depressziós jellem vagyok. A karrierem is eléggé vakvágányon van, mert legjobb esetben is 26 évesen fogok diplomázni, ha minden jól megy és nem csúszok több évet. De szerintem egy párkapcsolatot sem érdemelnék meg, mert mindig azon szoktam agyalni, hogy vajon ki lesz az a "szerencsés" első barátnő, akit érdekelni fogok, de azt hiszem ilyen tulajdonságokkal mindenkit meg kellene kímélnem a velem kötött párkapcsolattól és részemről sem szabadna erőltetni bármiféle ismerkedést. Arcra pedig állítólag helyes vagyok, szóval egy minimális esélyt éreznék, hogy végre legyen barátnőm, de hangsúlyozom szerintem nem lenne értelme.