Vajon ha a magukat nagyra tartó nők csak egy napra cserélhetnének sorsot az általuk elutasított, megkeseredett férfiakkal, változna az attitűdjük?

Ha egy pasi megkeseredett, akkor sok visszautasítás érte nyilván.

Na most ha szinte minden nő visszautasítja, átnéznek rajta, akkor vaszeg BENNE van a hiba, nem mindenki másban.

Ha a bőrébe bújnék egy napra, magamba néznék, megkeresném ezeket a hibákat és változtatnék rajta. Mert azért sanszos, hogy nem a többiek (nők) a köc$ögök, ha az adott pali SENKINEK nem kell....

11-es:

igen, magadba néznél, megkeresnéd a hibát, és kijavítanád! Mert Te ilyen ügyes vagy, a többiek meg mind hülyék, mert nekik nem jutott ez eszükbe...

- például az a 160 centis férfi is elég lenne, ha magába nézne, és kijavítaná a testmagasságát, aki most nem kell a nőknek

- vagy az a férfi akinek az arca nem túl szép, ő is egy egyszerű magába nézéssel orvosolna mindent, ha olyan okos lenne, mint Te

(hogy a kopaszodókról, és hasonlóakról ne is beszéljünk, nekik talán magukba sem kellene nézniük).

De persze, ne csak külső tulajdonságokról beszéljünk:

- magadba néznél, és hirtelen zárkózott emberből nagy dumás, társaság középpontjává válnál, hiszen az alapszemélyiség az egy magadba nézéssel javítható (szerencséd, hogy erre eddig például a pszichológusok nem jöttek rá, megöltek volna, mert elveszed a munkájukat).

- de persze, lehet, hogy olyan közegből jöttél, ami rád nyomta a bélyegét, nem gond, ezt is magadba néznéd, és kijavítanád.

Azzal ne is törődj, hogy rengeteg külső és belső személyiségjegyünkön nem akarat kérdése változtatni, sok évtizedes tanult vagy még durvább genetikai determináció eredménye.

Kár, hogy mi többiek olyan hülyék vagyunk, hogy ez nem jut eszünkbe... (vagy eszünkbe jutott, csak éppen az ember fejlődget, magába néz, és megtesz mindent amit tud, de ettől 25-30-35 évesen nem lesz már az a társaság középpontja, aki akkor lehetett volna, ha teljesen más a genetikája, vagy teljesen más életutat jár be)

Mindent talán nem... de hidd el, volt rá alkalmam magammal szemben, hiába vagyok nő.

Zárkózott, magábafordult, meglassult, lelkibeteg, kimondottan $zar külsejű fiatalként igenis megpróbáltatás volt minden nap, mert nem tudtam beszélni senkivel, kerültem mindenkit. Ha ennyire jártas vagy a hátrányos helyzetben, akkor bele tudsz gondolni, mekkora változásokat kellett tennem, hogy kitörjek ebből. Szóval kösz a cinizmusod, de nem tudhatod, honnan jöttem és min mentem keresztül

13: rengeteget fejlődtem az elmúlt években a negatív tulajdonságaimat tekintve (a külsőségek egy része nem érint, egy részét meg képes vagyok feldolgozni, így csak a belsőről beszélek).

De férfiként sosem leszek az, akitől a nők rögtön remegni kezdenek. És persze mondhatod, hogy neked sikerült kitörnöd, de, a legcsúnyább, leghisztisebb nőknél is vannak próbálkozók, ha fejlődni tudtál, akkor azzal csak azt érted el, hogy már nem csak olyannal tudsz randizni, aki minden nőt megfektetne.

Férfiként viszont fejlődik az ember, érzi, hogy nem követ el bizonyos hibákat, de ez jellemzően semmire sem elég, az pedig nem túl kecsegtető kilátás, hogy majd ha 100%-ban Casanova lettem, akkor végre rám néznek a nők, főleg azért, mert ahogy valószínűleg te sem lettél a világ legnyitottabb embere, én sem leszek sosem olyan

Addig az ilyen kérdésnek semmi értelme, amíg azt hiszitek, egyetlen nő sem láthatatlan. Akkor csak meghazudtoljátok a másik egész életét, ami elég undorító dolog.

Amíg csak feszes huszonévesek számítanak nőnek, addig ti se akarjatok semmit.

Magam körül háromféle láthatatlan nőt tudok

- rettenetesen elhanyagolt (általában elhízott nők). Az elhízás talán az egyetlen olyan külső tulajdonsága egy embernek, ami ellen lehet tenni (a mellnagyobbítást és társait most nem sorolom ide, szóval ami ellen a józan ész határain belül lehet tenni).

- bevállalt egy-két gyereket valami vezérhímtől, aki jó esetben 2-3 évet mellette maradt, rossz esetben már a terhesség alatt lelépett. Na igen... az emberben ott motoszkál a kisördög, hogy miután a jó gének megvannak, már jó lesz valaki, aki nem lép le karácsonykor az új nőjével, és fel is nevei a gyerkőcöket. Bocs...

- Túlkorosan azt hiszi, hogy majd 25 éves férfivel fog járni. Folyamatosan nála fiatalabbak társaságát keresi, akik persze nem nagyon veszik észre.

Ezt leszámítva, azok a nők, akik a saját korosztályukban keresgélnek, nincsenek vészesen elhanyagolva, és akár gyerekük is van, de a nem zavarja őket, ha a férfinek is, nem nagyon szoktak láthatatlanok lenni.

De cáfolj nyugodtan, érdekel, ha rosszul látom

#18

Ez nem feltétlenül így működik, de persze az általad leírt típusokat alapból kiszortírozzátok, de a láthatatlanság dolog nagyban függ a környezettől is; ha egy társaságban (pl munkahelyen/szórakozóhelyen) van több nő, akkor a szép körül forog a világ, az átlagos meg láthatatlan. Nem túlzás.

Lefogadom, hogy majdnem minden nő volt már úgy, hogy ha egy szebb nő társaságában volt, akkor még az igénytelen, zsíros hajú, kövér férfiak is levegőnek nézik - nem is csak társkeresés szempontjából, hanem emberileg is.

Ebből a fajta láthatatlanságból a nőknek a pasik "ha nincs ló, be kell érni a szamárral is :(" életfelfogása jelenthet menekvést, de nem tudom, személy szerint én inkább lennék egyedül 30 évig, minthogy valaki csak azért jöjjön össze velem, mert nem jön neki össze jobb, vagy pusztán azért, mert szán...

#19: ezen az egy terén biztos rosszul vagyok összerakva férfiként, mert nekem inkább a szürke egér/szomszédlány típus jön be, az agyon hype-olt nők meg nem, de pont ezért nem értek egyet veled.

A környezetemben az ilyen nőknél is próbálkoznak.

Másrészt, ne legyél paranoiás, egyáltalán nem biztos, hogy azért szólítok meg egy ilyen nőt, mert a bombázó lepattintott, éppen ellenkezőleg, de te mégis ezt feltételezed, és gondolom így is fogadod.