Jól érzem hogy csúnyább pasiként sokkal több energiát kell belefektetni hogy párom legyen, min egy helyesnek?

Legjobb haverom nem sportol, 20 métert nem tud lefutni fuldoklás nélkül, betonozásnál nem bírta eltolni a talicskát... Ezzel szemben 190cm magas, 90kg és izomkolosszusnak néz ki. Szeret piálni és füvezni, volt olyan csaja aki ebben anyagilag is támogatta.

Csajozásra sem időt, sem energiát nem fordít, neki bejön a jössz dugni szöveg is.

Hétköznap reggel 5km futással nyitok, munka után 10km biciklizés, hétvégente a duplája. A sportolásnak nincs nálam eredménye, 180cm és 80kg vagyok, de max. 70kg-nak tippelnek.

Társkeresőn eddig még 1-er sem írtak vissza, hiába volt egyedi a levél, hiába volt normálisan kitöltve az adatlapom. Haveromat egy db képpel beregisztráltuk, bemutatkozó adatlapján szerepelt, hogy párkapcsolat mellé keres alkalmi szeretőket, max. 24 éves korig... Nem írt 1 db levelet sem, de sorra kapta a jobbnál jobb csajoktól, összeszedett vagy 50 dugópajtást.

Egy kicsit nézd meg másik szemszögből is a kérdést. Több energiát kell beletenned, de ezáltal többet el is érhetsz és közben többet fejlődsz is (pl. bunyóban ki fejlődik nagyobbat és lesz technikásabb, kitartóbb, "strapabíróbb" harcos? - aki tud ütni két erős parasztlengőt és azzal elvan vagy aki az átlagnál is gyengébbként kezdi, de minden kis fogást megtanul és ezerszer begyakorol, illetve lelkesen végzi az edzéseit és élvez minden apró fejlődést?). Ugyanez igaz az élet minden területén. Mindig a legjobb eszű tanuló a leglustább, míg a kevésbé okos, de kitartóbb és szorgalmasabb simán felülmúlja.

Másrészt a haverod nem is fogja értékelni a csajokat, mert nem fektetett bele munkát. Illetve megragad egy "elég jó" szinten, amivel elégedett és nem éri el önmagához képest a lehető legtöbbet (nem csak "mennyiségre", hanem minőségre sem - megfigyeltem, hogy az ilyen nagy nőcsábászok valahogy sosem találnak igazán értékes és valóban hozzájuk illő nőt hosszabb távra).

Én meg sajnos azt vetem észre, hogy a NULLA akkor is NULLA, ha sok energiát öl bele az ember :)

A semmit pedig sok munkabefektetés után sem értékelem többre...

Fura, nekem mások a tapasztalataim, főleg ha időnként változtatok a megközelítésmódon, ha valami nem működik (pl. nem futnék/bicikliznék ennyit, ha nehezen hízok vagy többet ennék mellette - bár csajozás szempontjából ez nem igazán lényeges).

Azon pörögni, hogy másnak miért könnyebb, egyrészt értelmetlen időfecsérlés (főleg mert nem te vagy a másik ember bőrében, fogalmad sincs, ő mit tett valójában a sikeréért vagy hogy egyáltalán elégedett, boldog ember-e), másrészt hosszútávon megöli a lelkedet.