Idősebb szűz férfiak, hogy reagálnátok, ha utólag több lány is bevallaná, hogy odavolt értetek, csak nem merte kimutatni?

Tegyük fel, hogy létezett valaha ilyen nő (a biztonság kedvéért leírom: én viszont tényleg egy szemüveges, aputestű kocka vagyok, aki retteg az emberektől). Nem létezett, de játsszunk el a gondolattal.

Az első ötletem az lenne, hogy már megint át vagyok verve, de sodródnék az árral és megpróbálnám végül őt kellemetlen helyzetbe hozni. Na most ha kiderülne, hogy mégis igaz, akkor... eh, nagyon nehéz erre válaszolni. Több mint valószínű, hogy köpni-nyelni nem tudnék. Leperegne előttem az a ~8 évnyi magány, ami ivaréretté válásom óta kísért, eszembe jutnának azok a pillanatok, amikor kínomban már vagdostam magamat, belegondolnék abba a nyárba, amit szó szerint bárminemű szóbeli kommunikáció nélkül vészeltem át, legalábbis ha leszámítjuk anyámat.

Utána nagy eséllyel nem tudnám játszani a macsót és elérzékenyülnék. Ha mégis -mert sose tudtam magamat kiszámítani-, akkor elkezdődne a faggatás: miért nem mondtad el, miért nem mutattad ki, hogyhogy nem kerestél ballagás után, és a többi. A lezárásaként szerintem korrektül leteremteném és megmondanám neki, hogy ha eddig nem volt rám kíváncsi, ezután meg végképp menjen a francba és ne húzza az időmet, hogyha már sehogy sem lehet köztünk semmi.

Ha még lehetne köztünk valami, akkor elkezdenék erőszakoskodni kétségbeesésemben (mármint nem nemi vagy fizikai erőszakra kell gondolni, hanem verbálisra). Ha pedig ő is akarná, akkor jobb híján belemennék a dologba. Haragudnék rá, de a semminél több lenne.