Ti is ezt tapasztaljátok az ismerkedős oldalakon a nők részéről? Mi lehet ennek az oka?

Meg még az is lehet, hogy nem mutatsz magadból annyit, amiből egyáltalán felmérhető lenne, hogy milyen is vagy, nem tudni semmit rólad. Akkor meg mindenképp ez a helyzet.

Azért egy személyiségprofil az jó, ha lejön egy adatlapból.:) Különben olyan vagy, mint az összes többi férfi. És a nőket nem érdekli valaki csak azért, mert férfi. (Míg a férfiakat érdekli valaki csak azért is, mert nő.)

Érted.

Nem csak az ismerkedős oldalakon, és nem csak a nők ilyenek. Férfiben is tudok.

Többször jártam úgy, hogy face to face beszélgettem a nővel, de úgy éreztem, hogy öli a beszélgetést (1 szavas válaszok, 0 reakció, 0 visszajelzés, 0 visszakérdezés).

Levontam a tanulságot, hogy nem jövök be neki, aztán fél év múlva kiderült, hogy nagyon nem ez volt a helyzet.

Egyszerűen nem tud az emberek jó része kommunikálni. A TV-hez van szokva (vagy más hasonló szórakozáshoz), ahol csak bambulni kell, és jön a tartalom.

És mondom, férfiak ugyanilyenek sokszor, szóval ennek semmi köze a nemekhez, a nők annyiban szerencsésebbek, hogy ilyen jellemmel is találnak olyat, aki szórakoztatja őket, férfiként meg az ilyen ember gyorsan teljesen egyedül marad.

Pontosan ugyan ezt tapasztalom, kivétel nélkül, kb 20 lánnyal tapasztaltam.

Sőt volt lány akivel találkoztunk, és személyesen is kb hasonló volt. A randi végén hazafelé menet el is könyveltem magamban, hogy ez ennyi, nem tetszem neki. Aztán rám írt, hogy szimpatikus voltam, és találkozhatnánk még. Meglepődés, beleegyezés. Második randin pontosan ugyan ez, mondtam na most már tuti vége. Aztán írt, hogy tökjó volt, köszöni szépen, folytassuk... abszolút WTF!

3. randin megint ugyan ez. Aztán nem írt, és én sem, mert nem láttam értelmét.

Nehéz erre mit, esetleg küldhetnél egy képet az egyik beszélgetésedről valakivel.

Szerintem az És te?-vel nincsen gond. Én pl. úgy beszélgetek (nem tudom hogy ez mennyire női dolog), hogy közös kapaszkodókat keresek. Nem szeretek kérdezgetni, olyan állásinterjú szaga vana dolognak, jobban szeretem ha természetsen alakul a beszélgetés. Ehhez persze az is kell, hogy úgy írjon a másik hogy ahhoz lehessen kapcsolódni, vagyis a másik ne mondja el a dolgokat magáról, amikre pl én si rákérdezhetek vagy éppen reagálhatok.

Másfelől a "szórakoztatás" témakör:

Én voltam pár randin, ahol a partnerem ksielőadást tartott az őt érdeklődő témákról, én meg kedves és udvariasan (az elején igazi lelkesedéssel aztán már nem annyira) kérdezgettem még a témáról. Volt hogy úgy ért véget a randi, hogy én kb mindent tudtam a másikról, ő meg csak a nevemet. Volt aki rámpirított, hogy mirét nem beszélek... nem akartam megmondani neki, hogy leginkább azért mert semmit nem kérdezett rólam...

Ilyenkor tapintható valószínűleg hogy kevéséb vagyok érdeklődő, van aki ezt úgy próbálta kompenzálni hogy még többet beszélt...

Én nő vagyok, és sokszor "beszélgetek" így, egész egyszerűen azért, mert nagyon szégyenlős vagyok, és kevés emberrel találom meg a közös hangot.

Volt már, hogy egy pasi nagyon-nagyon-nagyon tetszett, mégse bírtunk egyszerűen beszélgetni (se neten, se élőben), mert egyszerűen nem ment. Mással meg annyit dumálok, hogy le se lehet lőni.

Mondjuk pasiban is van ugyanilyen, aki közönyös, és csak 1-2 szóban válaszol, csak azért nem tudsz róluk, mert nem ismerkedsz velük, de hidd el, hogy ez van.