Mi értelme a kategorizálásnak?

Ilyenkor általában arra gondolnak (gondolom én), hogy ne a legszebb lányokról álmodozzon az illető, hanem vegye észre az átlagosabbakat is. Vagy hogy hagyjon el valójában nem is fontos kritériumokat a jelöltkeresésnél.

Btw csak logikailag: ha az átlag alatti illető nem tudna másik átlag alattihoz vonzódni, akkor miért csodálkozik azon, hogy más sem fog tudni hozzá vonzódni, pláne, aki átlag feletti mondjuk?

Ja, amúgy nem vagyok nő.

Na jó. És akkor most mit mondjunk? Kegyes hazugság, jobb mint az igazság, szokták mondani. Az igazság pedig az, hogy akinek ilyen problémája van az be...sz@pta.

Próbálkozhat, próbálkozhat, talán össze is jön egy két kapcsolat, talán még a nagy ő is. De nehezebb a dolga/ esélyei. Ez van ma. Én személy szerint azt ajánlottam eddig mindig, hogy próbáljon másban örömöt lelni és elhiszem hogy nehéz erre koncentrálni, amikor teljesen másra vágyik az ember. De ha azt mondom neki, hogy adja fel és kapcsolat nélkül marad örökre, azzal ő előrébb lesz? Miért álljak én ahhoz, hogy valakinek is romboljam az illúzióját és csak nehezítsem a dolgát az életben?

Te nem érted ember. Kettős mércével gondolkozol, részre hajló vagy. Azt mondod adott egy eleve nem jó hapi de nehogy már leadja az igényeit, mert frusztrálttá és erőszakossá válhat. Adja le a nő az igényeit, sőt mi jogon válogat érje be a nem jó hapival és legyen inkább ő frusztrált, nem?

Sajnáljuk meg a srácot azért járjunk vele? A kövér/ szürke egér nőket ki sajnálja?

"Egy olyan kapcsolatnak mi értelme, amiben a csók csak fintorgással megy, a szex pedig jó esetben viagrával/előzetes pornónézéssel/Molnár Krisztián-lájvokkal, rossz esetben sehogy sem történik? Ugyanis erre sarkallják az embert azok, akik ezt a tanácsot adják. Ez pedig..."

Na kérlek, ugyanez vonatkozik a "kategória feletti" nőkre is. Tőlünk - bocsánat, ha beképzeltnek tűnök, amiért magamat is ide sorolom - bezzeg elvárják ezek a férfiak, hogy ugyanezt átéljük velük... akkor most hogy van ez? A nő adjon lejjebb az igényeiből (annak ellenére, hogy kb. sorban állnak érte a pasik), mert csak... mert akkor jó lesz a kérdésben említett férfiaknak. Az, hogy a nőnek jó lesz-e, az már le van sz.rva. Igazából minden mindegy, a nők a szemetek és kész. :)

"Nem értem, hogy miért nem lehet más esetben legalább egy randira méltatni a másik felet." - Nem is fogod, mert nem akarod. Mondom ezt úgy, hogy én már megtettem, összejöttem sajnálatból/szánalomból/jólelkűségből/f.sztudja már miből egy "kategória alatti" pasival, tehát úgy viselkedtem, ahogy az nektek (bocsánat, nekik) megfelel, sőt, elvárnák. Attól még a többi szemében szemét ribbanc voltam, hiszen nem nekik tettem szét, de legalább annak az egy srcácnak jó volt.

Soha többet. Lehet szemétláda, önző k_rvának nevezni, szokásotok (megint bocs, szokásuk), de az a nagy büdös helyzet, hogy nem vagyok rászorulva. Nem fogok azért szenvedni a szexszel, sínylődni egy sz.r párkapcsolatban, hogy valaki másnak jót tegyek ezzel. Az már csak hab a tortán, hogy az illetővel sem teszek jót, csak az első időszakban hisszük azt mindketten, hogy de...

Ömm, # 6, megint csak egy logikai észrevétel:

"miért nem lehet más esetben legalább egy randira méltatni a másik felet."

vs

"megtettem, összejöttem"; "szenvedni a szexszel, sínylődni egy sz.r párkapcsolatban"

Egy randiról volt szó, nem összejövésről.

# 8: Ömm, nem. Persze ha te is azok közé tartozol, akik első látásra eldöntik valakiről, hogy milyen ember, akkor lehet nálad igen, de most vegyünk inkább egy normális embert alapul. Az első benyomás sokszor téves. Ez tény. Attól nem lesz kevésbé téves, hogy utána mondvacsinált okokkal akarod igazolni magad csak mert nem akarod beismerni a tévedésed (itt az E/2 általános névmás). Az "egy randinyi esélyt"-elv vallóinál a randi nem felesleges időpazarlás, hanem egy lehetőség arra, hogy az első benyomásnál tévesen kialakult képet ellensúlyozzák némi valódi (nem ráaggatott) tulajdonsággal. Avagy "jé, ez nem is olyan mufurc, mint hittem", vagy "nahát, mégse állatgyűlölő attól, hogy pont nem láttam kutyát sétáltatni".

Persze ez is a normális emberekre igaz, mert aláírom, hogy vannak olyanok is, akik az összejövést várják el sajnálatból. De nem csak olyanok.

Ja, és kihagytam az előbb: ha a randi után mégis azt mondod, hogy "bocs, de még így sem, mert ez meg ez", akkor a másik normális ember azt mondja, hogy "oké, azért köszi". És ennyi.

Az "ez meg ez" pedig egy normális indok, mert ha már megvan a visszautasítás, akkor annak oka is van, simán csak meg kell mondani. Gondolom nem azért nehéz megmondani, mert valójában te magad sem tudod, csak "érzed", és "nem lehet szavakba önteni"...