Férfiként 33 évesen megalázó egy anyával elveszíteni a szüzességet és béta apaként más gyerekét felnevelni?

Én a helyedben nem vállalnék be egy sokgyermekes anyukát. Eleve semmi tapasztalatod nincs, sem párkapcsolatból, sem együttélésből, sem gyereknevelésből, sem a velejáró adalékokból. Neked ez hatalmas kontrasztot jelentene.

Egy független, huszonéves, 25-30 körüli csajt keress magadnak. Bár erre meg azt mondom, hogy tűt a szénakazalban könnyebben fogsz találni, és még az sem biztos, ha találsz egy nőt, neki is az esete leszel.

Ha a gyerek apja akkora ménkű nagy alfahím lenne, akkor még mindig az anyával és a gyerekével lenne.

De ahogy a nő is benézte a határozott férfit, úgy az apa is többet próbált mutatni, mint aki ő valójában... Le szabad ezt most húzni, de ez sajnos tömegjelenség... A "hódító" pasi lehet egy nagy macsó és alfahím, de férfinak a görög ábécé végéről kéne jelölni. Az ugyanis nem csak abból áll, hogy répázunk ezerfelé. Ahhoz sem ész, sem szív nem kell.

A szüzesség témához nem tudok hozzászólni, de ha csak egy gyerek van, és vele rendben kijössz, akkor beszéljétek meg, hogy ti szeretnétek-e közöset. Ne nevezd ezt a jelenséget bétának. Ha tényleg kell a nő, akkor kelljen a családjával együtt. Mert sokan nem nézik meg, kivel állnak össze, hanem csak azt, hogy az kinek tűnik számukra.

A szüzesség témáról nem tudok nyilatkozni, csak a másikba tudom beleképzelni magam. Ha beleszeretnék a nőbe (ehhez sok mindennek kellene stimmelni), akkor elfogadnám a gyerekét, és megpróbálnám vmilyen szinten a sajátomnak tekinteni, de emellett saját gyereket is szeretnék tőle. Alapjáraton kerülöm az olyan nőket, akiknek már van mástól gyerekük, de ha az a nő okos, értelmes, jószívű, gyönyörű, egy hullámhosszon vagyunk.. stb., akkor nem offolnám a gyerek miatt.

Szvsz csak azért, hogy puncihoz juss, mert 33 éves létedre kétségbeesett szűz vagy, nem éri meg. Csak ha szerelmes vagy és el tudod fogadni a lurkót.