Mit csináljak, hogy ne mindig én legyek az "aranyos", a "nagyon kedves", és a "nagyon jószívű"?

Az a gondom, hogy a lányok szemében mindig csak az vagyok, amilyen jelzők a kérdésben szerepelnek. Tény, hogy alapvetően ilyen természetem van, de nem vagyok úgymond papucs, vagy hasonlók. Tényleg szeretek kedves lenni, de nekem ezzel nem az a célom, hogy aranyos legyek, hanem így próbálom jelezni a lányoknak, hogy igen, nagyon bejön. Aztán a vége mindig az, hogy barátként tekintenek rám, pedig vannak olyan mondataim, amelyekkel jelzem, hogy tetszenek, vonzódok hozzájuk.

Beszélgettem erről már 1-2 lánnyal, és azt mondták, hogy nekem aranyos természetem van. Ezzel nem is lenne semmi gondom, ha az aranyos jelző nem vinné mindig olyan irányba a dolgokat, amit nem szeretnék.

Pár éve elég komoly átalakuláson megyek át, külsőre, belsőre. Építem a karrierem, önfejlesztő könyveket olvasok, próbálom növelni az önbizalmam, de a kedves természetemen nem tudok, és nem is nagyon akarok változtatni, mert ez vagyok én. Hogy kéne kezelni, hogy a kedvességemet ne baráti gesztusnak, hanem a vonzódás kimutatásnak gondolják a lányok? 23/F