Elég "rossz lány" voltam de már megváltoztam, az ismerőseink mégsem fogadják el? 20/L

Abban mi a képmutatás, hogy nem istápolom azt, aki nyavajog? Azt te teszed a nyomikkal, de lám, azt, aki felvállalja azt amit tett, nem mutogat másra, meg a sokadik oltásodra is kulturáltan reagál, azt savazod ezerrel. Szedd már ki a szemedből a gerendát ember, mert nem látsz tőle teljesen. Vagy a képmutató fogalmával nem vagy tisztában. Ebben az esetben Google a barátod.

Mondjuk, ha a rinyagép embereknek is ilyen konstruktív segítséget nyújtasz öregem... nem én bizonygatnom, hogy milyen jó vagyok másokkal, hanem te... nekem nem kell ilyen szánalmas példákat hozni, mert ha vki őszinte véleményt és tanácsot kér, és tőlem kéri, nem sértődik meg, ha azt is kapja. Ha meg nem bírja, akkor beszélgessen az ilyen pillecukor lelkű önjelölt Robinhoodokal, mint te, aki majd nem a szegények, hanem a hülyék vezére lesz.

#39: Ha a többségnek ugyanaz a véleménye, akkor miért TI írjátok ugyanazt és miért a TI hozzászólásaitok vannak felpontozva és miért az ÉN hozzászólásaim vannak lepontozva? :) Durva, amikor itt a megnézhető tényekre is megmondjátok sokszor, hogy nem úgy vannak.

#41:

"Abban mi a képmutatás, hogy nem istápolom azt, aki nyavajog? "

Itt nyavajog a kérdező, akit istápolsz. Más kérdéseknél azok a srácok ugyanígy nyavajognak, őket nem istápolod. Ez a kettős mérce a képmutatás, amit itt csinálsz. Te keress rá, ha ennyire nem látod és te vedd ki a szálkát a szemedből. Nézd már meg, hogy savaztad az egyik fajta nyavajgót és mennyire véded a másikat.

Az általad "rinyagépeknek" titulált, amúgy általában tök értelmes és a kérdezőnél mérföldekkel nagyobb tartással rendelkező srácoknak is konstruktív megoldást javaslok. És tádám, általában működik is. De te, mint képmutató, elintézed őket egy legyintéssel, hogy rinyagépek. Azért olvasd vissza, hogy A KÉRDEZŐNEK IS ÍRTAM TANÁCSOT. Nálad az őszinte tanács a rinyagépeknél, hogy ne rinyáljanak? Gratula.

Nem bizonygatom, hogy milyen jó vagyok. Szerintem alapvető lenne, hogy meghallgatunk embereket, de láthatóan a rohadó társadalomban, amit szépen erősítesz, ez valami csodának számít.

A személyeskedő utolsó mondatod meg egyszerűen szánalmasan primitív. Láthatóan, nem én vagyok a királyotok. Bocsi, de én maradok az értelmesebbek társa. Szép napot a rothadásotokban! Dolgozzátok fel, hogy ebből nem mindenki kér.

Öcsém, te még olvasni sem tudsz. Nem istápolom a kérdezőt. Nem tudom, hol láttál ilyet. De mondjuk aki a sötétség ilyen bugyrában értelemről beszél... az nem kicsit erős. A szánalmas lúzer barátaid meg akkor fognak tőlem savazás helyett bmi egyebet kapni, ha majd ők is képesek lesznek a másra mutogatáson kívül idehányni valamit.

Te meg inkább ne akarj összefogni senkit, mert még a saját gondolataid se nagyon sikerül. Pedig egy döglött hintalóba is több értelem szorul.

Ja, az konstruktív tanács volt, h nőjön fel... valóban. Én kérek elnézést. Figyelj én ezen a ponton elengedtelek. Tedd meg azt a szívességet, hogy nem kommentálod a válaszaim és én is igyekszem figyelmen kívül hagyni a tieid.

Vitatkozni csak azzal lehet, akinek következetes érvei vannak. Ennek hiányában még a gondolatot is felesleges beleölni. Az istenkomplexussal sose tudtam mit kezdeni.

#48 "Igenis kapja meg ami jár érte,"

Ha kicsit visszaolvasnál látnád, hogy megkapta. A településén mindenki utálja, a családja utálja, a gyakori kérdéseken mindenki utálja, és igazság bajnokai még mindig szükségét érzik, hogy a földön fekvőbe belerúgjanak egyet. 17 évesen csinálta ezt, most 20. Meddig bűnhődjön még? Szerinted mi az a büntetés, ami végre feloldozást ad neki?

Senki nem a tettére legyint, hogy semmiség, hanem segíteni próbálunk neki, hogy valamit kihozzon az életéből. Próbál jó útra térni, de a hozzád hasonlók csak azt kiáltozzák bűnös! bűnös! Talán térjen vissza ahhoz az élethez, vagy menjen Szibériába követ fejteni? Ha ezekre a kérdésekre nem a válaszod akkor beláthatnád, hogy ő itt most a egy segítségre szoruló ember. Nem ártatlan, nem példakép, nem kap lovagkeresztet, csak tanácsot kér és esélyt, hogy bizonyíthasson.

"Csak erre reagálnék mert a barátomat is szidod benne."

Erre muszáj nekem is reagálnom.

Károgóként ezt én is elismerem: "És a károgók azt is figyelembe vehetnék, hogy a kérdező milyen alázatosan válaszolt. 10-ből kilenc esetben ilyenkor elkezdenek visszapofázni, de ő egyedül akkor gorombult be, amikor a párját kezdték pocskondiázni. Ő tényleg megbánta ezt az egészet."

Tény, hogy soha nem lehetnél ilyen múlttal a barátnőm. Vagy mégis? De csak olyan helyen, ahol még azt is elhinné rólad mindenki, hogy az apácazárdából csábítottalak el. Én dobtam el házasságot, azért, mert kiderült a feleségemről (20év után), hogy ribizli volt. Nem örömlány! Nagy különbség. De te különbnek tűnsz nála. Őt csak kis részben dobtam a múltja miatt, hiszen abban a városban élünk, ahol a férfi lakosság fele átment rajta. A nagyobb baj az volt, hogy folyamatosan hazudott róla.

Itt jön az, amiért reagálnom kellett. Kiosztottál, hogy megvédjed a barátodat. Elmondásod szerint, őszintén, mindent elmondtál neki. A kiosztásod, is kedves, alázatos, és határozott volt. Ha nem követed el ezt az orbitális hibát, akkor nagyon jó nő lennél. Még nem nagyon, főleg nem itt, találkoztam olyan nővel, aki elismeri, hogy hibázott, és jóvá szeretné tenni a hibáját, ahelyett, hogy rákenné a férfiakra. Te már nem vagy gyerek, hiába írják. Így csak egy jól nevelt felnőtt tud reagálni. A véleményem nem változott, de azt nem tudtam, hogy a barátod már régebbről ismert. Persze ettől még lehet lúzer, ahogy sok millió másik férfi (velem együtt), aki ribizlivel él együtt, csak nem tud róla, mert a felesége, még hazug is ráadásul. Ezzel a letolással, sokkal többet elárultál magadról, mint az összes többi "blabla"-val.

Ezt leszámítva, te egy kedves, rendes nő vagy. Hamar elmúlik az emberek "rajongása", ha nem adsz nekik újabb falatokat, és élhetsz tovább nyugodtan. A pasijaid továbbra is tudjanak mindent, és ha így elfogadnak, akkor más nem ítélkezhet feletted. Még mi sem. A szüleidre is komoly szégyent hoztál, de ők a szüleid. Lenyugszanak, és beletörődnek. Ezt a múltat mindenkinek, akit érint, el kell fogadnia, fel kell dolgoznia, és eltárolni az emlékezetében. De ehhez még sok kellemetlen beszélgetésre lesz szükség. Hibáztál, ezt megsemmisíteni nem lehet, tagadni csak rosszabb, de tovább kell lépned. Gyáván megfutamodni, a vonat alá ugrani, nem megoldás. A masiniszta miatt sem! Ettől még lehetsz értékes tagja a társadalomnak, sőt az is leszel. Nem szeretnélek barátnőnek, de barátnak ettől még simán elfogadnálak. Én nem ítéllek el emiatt, de el kell fogadnod, hogy ezt csak kevesen (akik hasonlóak) tudják elnézni a barátnőjüknek. Ráadásul nem is kell mindenkinek megfelelned. Kérdeztél, válaszoltunk. Azt te sem hihetted, hogy csak kedves, önigazoló válaszokat fogsz kapni.

De te választasz: A kellemetlen igazságot, vagy a megnyugtató hazugságot szeretnéd? a válaszok között megtalálod mindegyiket, csak választanod kell.