A 30 feletti férfiak, akik még nem találtak párt, sokat csalódtak, azok mit gondolnak, hogyan tovább? Hol rontották el? Hol a hiba?

Attól, hogy elmúltam harminc nem dől össze a világ. Harom hosszú kapcsolaton vagyok tul, nem keveredtem meg, kicsit lelomboz, az, hogy ha olyan partnert szeretnek aki kívül belul is stimmel, akkor hosszú ideig kell keresgélni mire összejön. De inkabb vagyok egyedul, mint egy rossz kapcsolatban. Amugy annyiban igazad van, hogy pl az utolso kapcsolatomban ami messze a legrosszabb volt, probaltam menteni es hitegetni magam, hogy ez a lany nem olyan, aztán jött a következő duhrohama + sírás kombonicio es elegem lett. Csepegtesse a mérget mas poharába.

Mivel ezen legutolsó exem miatt leépítettem a szociális korom nagy részét igy most azt epitgetem szepen vissza, rengeteg új emberel talakozok, nem is értem, hogy miert hagytam, hogy leépüljön korulottem majdnem mindneki. Szoval nekem ugy néz ki a hetem hétfő

-péntek meló + tanulás. Pentek este party, szombaton mindig mas, kirándulás, társasjáték a haverokkal, család, kutyakiallitas, es meg egymillió dolog, vasarnap meg főzés este salsa ora + latin party. Iszonyatosan élvezem!! Persze néha jol jönne valaki aki felmelegitene az agyat, de majd egy par hónap max ev mulva ugyis jön valaki.

Teljesen őszinte leszek, a ket nem közül akinek nagyobb pofon a 30-as szám az ezerszer inkabb a nők mint a férfiak. Aki 30-as nővel beszéltem, csúszik lejjebb az elvárásai küszöb. Majd ha negyven fele közeledek, akkor szeretnek családot, vagy gyerekkel vagy gyerek nélkül. Addig élvezem a szocializációdast, az utaztatást, a tanulást, stb.

Nálam ott a hiba, hogy nem eleg erős bennem a gyerek utáni vagy, mert azzal tudnám magamat ,meggyőzni, hogy egy közepesen jo kapcsolatban lehorgonyozzak, es ne nezegessem a miniszoknyas lányokat.

31f

Hogy hol? Azt hiszem azon a ponton, amikor az első ribizli után elhittem a másodiknak is, hogy ő nem olyan.

Hogyan tovább? Most még megnézem az X-aktákat, aztán lefekszem, alszom, holnap felkelek, dolgozom, élek egy kicsit a hobbimnak, és ez így végtelenítve.

Az élet túl rövid, hogy párkapcsolatosdira pazaroljuk.

1x csalódtam igazán. Hosszú kapcsolat volt.

Hogyan tovább? Ahogy eddig is, vannak céljaim, hosszútávúak és rövidtávúak , vannak hobbijaim amiket űzök, vannak új dolgok amiket kipróbálok.

Hol rontottam el? Rosszul választottam annak idején.

Hol a hiba? Ott hogy nagyon nehéz megtalálni azt a nőt akivel összeillünk.

Bármilyen korban benne van a pakliban, hogy egyedül marad az ember.

Nekem 2 hosszabb kapcsolatom volt, az elsőnek tulajdonképpen csak a játékszere voltam, jópár dolog apránként kiderült a kapcsolat alatt, úgy vetett véget neki, hogy egyik napról a másikra bejelentette, magában érlelgette a döntést, majd lapát. Odáig rengeteg időnkbe, pénzükbe került az egész. Csak néztem. Gyanítom, egy régi kapcsolata lehetett a háttérben, de mivel olyan stílusa volt, hogy alig kommunikált, simán tudta leplezni.

Második kapcsolatomban kiderült egy gyerekes nőről, hogy nem teljesen normálisan viselkedik a gyerekével kapcsolatban, mára a gyereke 20 éves, és még mindig egy ágyban alszanak...borzalom. Visszagondolva.

Ezeket összeadva, meg a hallottakat, tapasztaltakat, köszönöm, jó nekem egyedül is.

Én találtam már nem is egyet, de mindnek vége lett.

Úgy gondolom, hogy úgy lesz a tovább, hogy egyedül leszek.

És nem rontottam el sehol, egész egyszerűen magányos farkas típus vagyok, nem gondolom, hogy ez hiba lenne. A hiba legfeljebb az lehet, hogy ezt eddig kellő önismeret híján nem ismertem fel én sem magamon, ezért erőltettem a komoly kapcsolatokat, kellett pár zátonyra futott kapcsolat és csalódás, mire rájöttem, hogy én nem vagyok alkalmas erre.

34/F

Nemrég múltam 36. Ez nagyjából egy férfi várható élettartamának a fele, így én is elgondolkodtam ezeken a dolgokon. Fiatalon úgy gondoltam, hogy ennyi idős koromra már családom lesz, nos ebből nem lett semmi.

-Hol a hiba?: Szerintem bennem. Valószínűleg a külső és a belső tulajdonságaim nem olyanok, amelyek egy nő számára vonzóvá tennének. Bár a munkámban sikeres vagyok, van hobbim és egy csomó dolog érdekel, de ezek egyike sem olyan, ami alapján érdekes lennék számukra. Viszont nem vagyok hangadó, sem nagy dumás, nem űzök semmilyen extrém sportot.

-Hogyan tovább?: Nem mondom, hogy végleg feladtam a keresést, viszont úgy gondolom, hogy ha eddig nem jártam sikerrel, már nincs túl sok esélyem. Így hát inkább berendezkedem az egyedüllétre és kiélvezem az előnyeit. Élhetek a hobbimnak, megpróbálok félretenni némi pénzt és utazgatok, esetleg kipróbálok új dolgokat.

Úgy tűnik, hogy én sem vagyok alkalmas a párkapcsolatra.