Miért nem akar édesanyám új párt?

Erre egyedül ő adhatja meg neked a választ.

Lehet, hogy egyszerűen annyira rossz volt neki az a házasság, hogy soha többé nem kér repetát hasonlóból sem.

Lehet, hogy az elhagyás (esetleg megcsalás?) az, ami olyan törést okozott nála, hogy nem tud már megbízni egy férfiban.

Vagy lehet, hogy úgy gondolja, hogy 52 évesen már nem fogja őt senki sem szeretni, sem megkívánni, anyagilag meg nem szorul rá senkire, hogy lakótársak legyenek.

Senki se tudja a választ, csak ő.

Hidd el, ha akarna párt, akkor tenne érte. Nem biztos, hogy boldogabb lenne egy rossz kapcsolatban, mint egyedül, ezt próbáld meg szem előtt tartani.

És ne azért akarj rásózni valakit, hogy te nyugodt lelkiismerettel tudj elköltözni.

Az a gond, hogy a lánya vagy, és nem fogja tudni veled megbeszélni a valódi okot.

Te sem szívesen beszélgetnél vele klimaxról, hüvelyszárazságról, hogy fél attól, hogy egy férfi nem találja vonzónak a vagináját, vagy hogy esetleg ő nem tud vonzónak tartani egy korban hozzá illő 60 éves papát, akinek térdig lóg a heréje, és heti egyszer képes erekcióra.

El kell fogadnod, hogy ő nem akar férfit maga mellé.

Neki pedig el kell fogadnia, hogy te felnősz, és el fogsz költözni. Erről még időben kezdj el vele beszélgetni, és azt semmi esetre se hagyd, hogy közétek tudjon állni. Akármilyen nehéz is, most fel kell vállalnod a konfliktusokat, mert az az élet rendje, hogy 22 évesen a saját boldogulásod és önállóságod legyen az első, és ne az, hogy anyukád ne pityeregjen otthon, mert egyedül van.

Tesóm 21, anyánk 62, és ugyanez a probléma, mondhatni tudom miről beszélek.

Ha most hagyod, hogy bűntudatot ébresszen benned, sose fogsz tudni leválni róla. Ha a párodat most el tudja marni mellőled, akkor a következőt is elfogja.

Nem szabad hagyni!

Beszélgess vele, hogy pár év, és TALÁN unoka is jöhetne, biztos jó nagymama lesz, meg milyen jó lesz, hogy majd mentek hozzá családi ebédekre, és összegyűlik a nagycsalád az asztal körül.

Ugyanis ez az élet rendje, nem az, hogy két vénlány egymást nézi a négy fal között a következő 30 évben.

Azt h a gyerekek kirepulnek,ez az elet rendje.Ne engedd h Martirka neni elrontsa a te boldogsagodat,muszaj onzonek lenned kicsit.Tapasztalat sajnos.

Lehet azert nem keres mert meg szereti apudat/vagy annyira rossz volt a hazassag h egy eletre elvette a kedvet tole/lenyegtelen,az az o elete. Van ismerosom csaj,15eve van pasija es anyuka zsarolasa miatt meg mindig nem elnek egyutt,nem hazasok,nincs gyerek.stb,mert akkor egyedul kellene hagynia az anyukajat.

Amikor betoltottem a 18at,nem elkeredzkedtem buliba hanem szoltam h elmegyek es ekkor akkor jovok.A szuleim ereztek h megvaltozott valami es onnantol felnottkent kezeltek,igaz a felnottlet hatranyait is vallalnom kellett ezzel (pl suli mellett melo). Kirepulunk.A szuleink nem tehetik rank a terhet h mit kezdjenek ok mostmar feladat nelkul?! Szoval ha az en anyam lenne,a legnagyobb tisztelettel elmondanam h ekkor es akkor alszok a pasimnal,szivesen segitek neki bmiben,szivesen csinalok vele programokat h ne unatkozzon nelkulem,DE kezdjuk el felepiteni a sajat vilagainkat,beleertve azt is h o is nezzen uj elfoglaltsag utan. Hobbi,sport,kozosseg,MAS emberek mint en.

Vagy pl elramgathatnad egy altala valasztott sportra/szakkorre ahol talalkozhat hasonszoruekkel es idovel te kikopsz onnan de a kezdeti lokes konnyebben megy neki,mert ott vagy.

Mondd azt, hogy nem az a célod, hogy őt egyedül hagyd, hanem hogy a pároddal legyél, és saját családod lehessen.

Te is szeretnél férjhez menni, gyereket szülni, és nem várhatja el tőled, hogy te addig magányos legyél, amíg ő él, és majd csak akkor kezdj ismerkedni, ha ő már halott.

Nyugodtan legyél durva vele, mert most pont ezt várja el tőled.

Másrészt: ilyenkor böködheted, hogy te nem akarod, hogy egyedül legyen, ő nem akar társat maga mellé. Viszont az az ő döntése, ha férfi nélkül akar élni élete hátralévő részében, de te nem tettél ilyen vállalást, neked igenis szükséged van a szerelemre, és saját családot szeretnél.

A 22-es csapdája, mert ha a pasiddal szétmar titeket, és egy évig szingli leszel, akkor meg azt hallgathatod, hogy sose lesz neki unokája, ő azt már nem fogja megélni, természetesen miattad, mert nem vagy képes fogni egy valamire való pasit.

Nincs más, mint hogy kemény leszel, és hagyod, hogy leperegjen ez a szövegelés, és otthagyod.

Ha nagyon hisztizik, mikor hazaérsz, akkor kérdezz rá, hogy " de túlélted, nem?" Amíg te is úgy fogod fel, hogy tragédia, ha egyedül van fél órát, addig ne várd, hogy ő megváltozzon.