Érdemes az esküvőt lefújni, ha a párom jelezte, soha az életben nem akar gyereket, mindezt az esküvő előtt pár héttel?

2-es XD

"Aztán meg te szivd a levét ismerősöktől ha kérdezgetik hogy Na hol a gyerek, unoka? Miért vagy ilyen szerencsétlen és a többi..? Neked kell magyarázkodni."

hát igen, ez a legrosszabb abban, ha az ember akar gyereket, és a párja nem :DDDD

Természetesen át kell beszélnetek az egészet... mióta tudja ezt? Eddig az ellenkezőjét mondta? Hazudott? Ha igen, miért? Mióta? Ha nem, mi változott? Mikor/minek a hatására gondolta meg magát? Mit gondoltok, tudnátok-e úgy élni, hogy egyikőtök ekkora áldozatot hoz a kapcsolatért? Satöbbi, satöbbi...

Ne haragudj, de... házasodni készültök basszus! Eddig se tudtatok nyíltan kommunikálni egymással? Eddig is az volt a problémamegoldás, hogy elszaladunk a szülőkhöz? Vagy úgy készültetek házasodni, hogy még soha semmilyen gondotok nem volt => nem is ismeritek egymást igazán? Áhh... mondhatjuk mi itt kívülről, hogy ennek a kapcsolatnak annyi, de igazából csak Ti látjátok a helyzetet, Nektek kell ezt töviről-hegyire átrágni, és közösen döntést hozni (ami igen, esélyes, hogy szakítás lesz).

Úgy gondolom, ez egy olyan ellentét, ami lehetetlenné teszi a boldog házaséletet.

Legalábbis gondolom, egyikőtök sem hajlik kompromisszumra, neked pedig lényeges, hogy legyen családod.

Ilyen esetben sajnos egyszerűen nem illetek össze, butaság lenne folytatni. Összeházasodni meg pláne.

Egyébként meg én is azt furcsállom, hogy ez csak most jött elő. Én már az első hónapokban tudtam, hogy barátnőm hogy képzeli el a jövőt, úgy meg eleve nem házasodnék, ha nem vagyok tisztában az elképzeléseivel.

"Ez a kérdés már át volt beszélve."

Ezek szerint mégsem.

Vagy akkor csak azt mondta, amit hallani akartál, nehogy konfliktus legyen.

"sejtik hogy valami nagy a baj"

Azért egy kicsit pontosítsunk, neked, a saját céljaid szerint ez baj, és szíved joga ezért elhagyni őt. A te életed, a te saját jövőképed, rendben. Tényleg a szívedre kell hallgatnod ebben. De azért az ahogy fogalmaztál (és pár válaszoló hozzászólása) kezdi kicsit olyan irányba vinni ezt a felvetést, mintha "alap" lenne, a világ összes létező kapcsolatában, házasságában elvárható követelmény, ez pedig nincs így. Lehet nektek érthetetlen, sőt ha nagyon konzervatívok vagytok, még visszataszító is, de igenis léteznek olyan házasságok, ahol egyik fél se vágyik csak azért gyerekvállalásba fogni, mert félnek mit szólnának a szomszédok/rokonok/ismerősök. És ez nem azzal egyenlő, hogy "cöhh, ez azt hiszi más csak ezért vállalna gyereket", nem, mások nem ezért. De akikben nincs késztetés, mert nem látják se vonzónak, se élhetőnek azt ha magukra kényszerítenék, ott igenis csak a környezet által diktált elvárásoknak felelnének meg, úgy meg nincs értelme, mert nem csak a saját életüket rontanák el, de a gyerek sem olyan közeget érdemel ahol csak külső nyomás miatt születne, neki sem egészséges úgy. És lehet ezerrel lepontozni, mert ti személy szerint csak gyerekkel tudjátok elképzelni az életeteket, tegyétek ha ettől boldogabbak lesztek. Ettől még el kéne fogadni, nem csak karrierista/önző/nihilista emberek szeretnének kettesben élni, egymással, igenis szeretve egymást. Ők nem családért házasodnak, ők csak együtt szeretnének lenni azzal, aki számukra az igazi.

Ugyanúgy ahogy egy gyerekre váló nő/férfi sem kellene tengődjön egy hozzá nem illő társsal, ugyanúgy azoknak sem kellene magukra erőszakolniuk a gyereket, ahol meg a környezetükben erőszeretettel ugatnak bele az ők saját döntéseikbe, egyik sem helyes.