Miért érzem azt, hogy zaklatásnak veszik a közeledésem?

Már 30 körül járok és még nem volt barátnőm , sem egy éjszakás...csak egy csók az is vagy két éve már...

Ha ismeretlenül ismerkednék lányokkal csak úgy véletlenszerűen ahol épp meglátok egy lányt aki tetszik nem merem megszólítani.

Például egy szupermarketben hiába kigondolom, hogy oda kéne menjek mert tetszik meg miden de nem merek, mert szánalmásnak-gáz-nak érzem úgy az egészet, meg úgy érzem, hogy zaklatásnak venné, vagy aszt hinné, hogy valami hátsó szándékom van és ezért futna el tőlem vagy rosszabb esetben segítségért kiabálna, és a feldühödött emberek az adott helyről rátámadnának, szidnának vagy megvetően vagy szánakozólag néznének rám.

Kolléganőimmel sem merek ismerkedni, úgy érezem, hogy munkahelyi zaklatásnak minősülne ha próbálkoznék, sokszor megjártam, hogy akiknél próbálkoztam később el kezdtek kerülni, ezért is félek, hogy ha véletlenül randira hívnám valamelyiket akkor azután el kezdene szándékosan kerülni és soha többé nem beszélne hozzám, vagy még rosszabb be panaszolna, hogy zaklatom és akkor a munkahelynek is lőttek. A céges partin sem mertem hozzá érni egyikhez sem a táncparketten. Fényképezésnél nem mertem átkarolni őket, talán attól is fértem, hogy túl érzékien ölelem át őket és ebből észreveszik, hogy mennyire szükségem van egy lányra vagy azt hiszik, hogy beléjük zúgtam, holott több olyan kolléganőm is van akit szívesen át ölelnék úgy, ... nem tudom miért... csak kedvelem őket akikkel jól kijövök szünetekben ha úgy alakul, de ez csak olyan céges haverság.

A legutóbbi randimon amikor a csók volt csaj a második randitól fogtam meg a kezét, a második randin volt egy nagy ölelés is a sima puszi mellet, és a harmadik randin már kezdtem kicsit közeledni is vagyis, miután befejeztük a pizzát át ültem mellé beszélgetni átkaroltam, néha néha adtam neki egy puszit és egyszer a combját is megsimogattam. Mikor hazakísértem kaptam egy csókot jó is volt meg szar is de tudtam, hogy utolsó mert elhagyta a város és nem akart távkapcsolatot... de ennek ellenére Istennek éreztem magam. Később mégis össze jött valakivel innen akivel azóta is együtt van 400-500 kilométert utazik egy egy találkozásért.

Később a lány szerint az elejétől túl rámenős voltam meg, hogy az első randitól kezdve látszott, hogy szeretném, hogy a barátnőm legyen és hasonlók, meg hogy ő nem úgy tekintett ezekre a találkozásokra mint egy randira...

Később pár hónapra rá találkoztam egy másik lánnyal kit már régebbről ismertem, vele találkoztam már néhányszor régebben inkább barát volt...de valahogy mindig valahol határvonalon egyikünk mintha mindig többet akart volna... egyszer szóvá tette, hogy a múltkori alkalommal se próbáltam cseppet sem közeledni felé... hát mivel már az előző részben Isteni hatalomra tettem szert és bátorságra már könnyedén mertem átölelni séta közben, stb.. sokkal nyilalltabb voltam mint előtte. De már késő volt. Csak hónapokkal később tudtam meg, hogy ekkor már alakult neki valami egy másik sráccal. De azt is hozzá tenném a régebbi alkalmakkor mindig kijelentette ha találkozni akartam vele, hogy jó de csak baráti alapon.

Régebben mikor randiztam mindig kijelentették a lányok, hogy jó de csak baráti alapon, volt amelyikkel többször találkoztam... (4-5 lány volt maximum akikkel találkoztam ebből 3om volt olyan akivel többször de úgy nem összesen 15 alatt van a randik száma már ha nevezhetem így...).

Mivel minden lány kijelentette, hogy csak baráti alapon azért nem mertem egyszer sem közeledni, attól féltem mindig, hogy ha közeledni próbálok akkor:

1) azonnal faképnél hagy és még annyi öröm sem jut az életből, hogy egy kis találka idejére együtt legyek egy lánnyal

2) felpofoz és faképnél hagy

3) felpofoz és nem szól többet hozzám vagy ami még rosszabb meg fenyeget, hogy ha bármikor ezentúl próbálkozni merek fel jelent zaklatásért

Sok lány zaklatásnak értelmezte a próbálkozásaimat, volt vagy 4-5 akikkel nem randiztam de nagyon tetszettek, egyesekkel beszélgetni próbáltam csak többször egyeseket úgy negyed évente újra próbáltam hívni, olyan is volt hogy nem válaszoltak azért havonta próbáltam írni hátha nem kapták meg vagy csak elfelejtettek válaszolni.... nem hiszem, olyan sűrűn próbálkoztam volna randira hívással vagy csak sima beszélgetéssel, hogy az már zaklatásnak számítson max. kicsit rámenősnek.

A fentiek mellet még el kell mondjam egyesek azzal a váddal illetek, hogy nem vagyok elég rámenős és kitartó egyesek pedig már ha kétszer meg próbáltam randira hívni már azonnal dobálóztak a zaklatás szóval és rendőrséggel fenyegettek. De csak azért is fenyegettek már meg ha csak simán beszélgetni próbáltam és valamiért nem jöttem be nekik vagy épp nem voltkedvük beszélni velem és így könnyebb volt nekik lerázni.

Még régebben oly annyira nem de sokkal bátrabb voltam, de viszont az iskola egyik looserének voltam besorolva ezért leprásként kezeltek ha mellé álltam egy lánynak ha össze össze gyúlt egy kis csoport és beszélgettek valamiről, ha én is oda mentem és véletlenül hozzá értem az egyikhez akkor azonnal félrehúzódott és volt hogy demonstratívan plazacicás pfujolással letörölte a karját, vagy ahol hozzá értem.

Annak ellenére, hogy hogy bántak velem, néha azért még oda mentem egy két lányhoz... de elfutott, vagy hirtelen valami dolga volt... egyszer az egyik haverom és másik két lány mikor hazafele mentünk a suliból akkor köztem és az a lány között jött aki tetszik, egy mozdulattál oda rántott, a lány mellet menjek ... erre a lány torka szakadtából elkezdett üvölteni és elhúzódott tőlem, én pedig szégyelltem magam mert az utcán haladó tömeg mind oda nézett sőt néhány idősebb néni szigorúan és elítélően is bámult rám mintha csináltam volna valamit.

Olyan is előfordult, hogy szándékosan kompromittáltak ha egy lány közelében voltam akkor oda oda osontak egyesek és meg markolták a lány hátsóját persze mindig aszt hitték én voltam ezért én kaptam a pofont... sőt egyes osztálytársnőim elkezdték beszélni, hogy ők nem hagynák ennyiben, csak egy pofon és kész... hiába mondta egy másik osztálytársnőm aki látta, hogy mit művelnek velem, hogy kik kompromittálnak és nem én vagyok a perverz csak annyit reagáltak rá : ... Aham persze...

Előfordult, hogy tanárok is megfenyegettek, mikor meghalottak, hogy egyik vagy másik lány a perverz disznó szavakat kiabálja utánam.

De úgy suliban és egyetemen is soha nem volt nyugtom ahányszor megláttak egy lány mellet azonnal el kiáltotta magát valamelyik, hogy itt van xxx-nek a barátnője és rohant mindenki figyelni. A legdurvább az, hogy egyetemen is előfordult vagy 3 szor. Ebből egyik alakommal egyik keső délutáni kurzus után valahogy szinte elsőnek jutottam ki az főkapun, és pont akkor jött ki az egyik lány ismerősöm is ...minden évfolyam társam ki elhaladt mellettünk vissza nézett. Nem vagyok paranoiás, mert a lány jegyezte, meg hogy "úgy bámulnak mintha leprások lennénk".

Fogalmam sincs mit tegyek már, mikor randizgattam azzal a lánnyal akkor valahogy kinőttem ezt és nem érdekelt ki bámul vagy meg sem gondoltam, hogy zaklatással vádoljanak. De mivel rég nem volt randim megint egyre jobban zaklatásnak érzek minden közeledést, vagyis mindig az a benyomásom, hogy zaklatásnak veszik. E-mellet miden közelség zavar, zavarba hoz, például ha túl közel van az akivel beszélek, vagy csak ha simán le akarok ülni a kolléganőm mellé egy céges bulin, állandóan zavarba voltam attól is, hogy túl szépek abban a bulizó ruciban, állandóan féltem attól is, hogy nehogy rám fogják, hogy bámulom őket.

Volt-e már valaki hasonló helyzetben ?