Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hol tudnék olyan embereket megismerni, akiket ez nem zavar? 25/f
Évek óta egyedül nevelem a kislányomat, a volt barátnőmmel már nem tartjuk a kapcsolatot és ha úgy vesszük, jobb is ez így mindenkinek.
Sajnos nagyon nehéz mindent összeegyeztetnem. Bár a szüleim sokat segítenek, de mindeközben sokat dolgozom, a második nyelvvizsgámat készülök letenni, van, hogy a munkám miatt sokat utazom és ilyenkor több napot/rosszabb esetben 1-1,5 hetet is távol vagyok.
Túl sok minden történt, ami miatt össze kellett szednem magam, így annyira nem törtem magam a párkapcsolatok terén, de most már úgy érzem, hogy kész vagyok belekezdeni egy új kapcsolatba. A gond az, hogy akárhol, akárkinél próbálkoztam, szinte mind visszautasított, amikor megtudták, hogy van gyerekem. Most 6 éves a kislányom és egyébként egy tünemény, szóval semmi oka nem lehet senkinek arra, hogy miatta utasítsanak el. Ilyenkor úgy érzem, hogy akik emiatt képesek otthagyni, azoknak a lányom csupán úgymond útban lenne és ez nagyon rosszul esik.
válasza:
válasza: válasza: válasza:Engem nem zavar,hogy van gyereke!
Nem ettől függ egy jó kapcsolat ,hogy van e gyereke vagy sem!
hasonlóság,hasonló elvek!
szeretet!
ezek nagyon fontosak 1 kapcsolatban!
Minden jót kívánok neked!
Én elfogadom ,ha van gyereke,ha szeret,megbecsül,tisztel,hűséges hozzám!
a gyereket meg együtt neveljük fel szépen,boldogságban,szeretetben!
válasza: válasza: válasza: válasza:# 6: Az még nem jutott eszedbe, hogy nem ugyanaz a panaszkodók csoportja és a gyereket elutasítók csoportja?
Én például egy harmadik csoport vagyok, de sose panaszkodtam, hogy gyerekkel nem kellek senkinek, mert olyanokkal ismerkedtem, akiknek nem okozott gondot, hogy van gyermekem. Lett is párom, viszonylag rövid idő alatt.
Viszont a kérdező helyzete engem is riasztana. Azért, mert nincs képben a másik szülő, egy 6 éves kislánynak pedig igenis szüksége van anyaképre, amit én nem biztos, hogy fel mernék vállalni. Időben is az apuka és a nagyszülők között oszlik meg a felügyelet. Gondolom, együtt élnek a nagyszülőkkel, ami egy családot alapítani kívánó nő számára nem igazán vonzó alternatíva. Ha a kapcsolat komolyra fordul és saját otthonban nevelik együtt közösen a kislányt, akkor meg az apuka gyakori távolléte okoz nehézségeket. Nyilván a kislányt nem lehet hetente ide-oda passzolgatni, kell, hogy legyen EGY otthona, ahol biztonságban érzi magát... akkor hetekig legyen az apukája új párjával, akivel alig ismerik egymást? Ez óriási felelősség!
Ismétlem, nekem is van gyermekem, de még SOHA nem hagytam a páromra (max. fél órára, amíg leszaladtam vásárolni). Mondjuk nálunk azért is megoldható, mert a gyerekemnek van apja, aki törődik vele, tehát amikor nem velem (velünk) van, akkor az apjával. A páromnak nem kellett apaszerepben helytállni, nem kellett senkit pótolni.
Nem a gyermek léte az önmagában, ami riasztó egy potenciális partner számára, hanem ez az egész helyzet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!