Mi lehet az oka? Kereslet-kínálat eltérés vagy a viselkedésem?

Nem, nem ez kell nekünk, hanem egy olyan nő, aki érdeklődő, és nem flegmázik.

Te szereted ha konkrétan letojnak?

Akik meg így is tepernek utánad, azokat valószínűleg a külsőd, vagy a kisugárzásod vonzza a leginkább.

Én konkrétan örülnék ha megosztaná velem az érzelmeit, ez már a bizalom jele lenne valamilyen szinten.

Hasonló helyzetben voltam sokáig. Voltak olyan férfiak, akiken azt éreztem, hogy annyira szeretethiányban szenvednek, hogy nekik már mindegy, csak legyen valakijük... na ők voltak azok, akik az elutasítás ellenére is loholtak utánam. Én viszont pont nem akartam összejönni olyannal, akinek BÁRKI jó, olyan férfira vágytam, akinek pont én kellek (és fordítva: pont ő kell nekem). Magasra tettem a lécet. Mondjuk az elvárásaim között az is szerepelt, hogy a.) értsük meg egymást b.) engem akarjon. Szóval nem futottam olyan pasi után, akin nem éreztem, hogy az érdeklődés kölcsönös, ennél azért az önértékelésem lényegesen jobb.

Fél évig ismerkedtem így, és tisztában voltam vele, hogy ezerből egy férfi felel meg nekem, csak azt az egyet kell megtalálnom. Aztán megismerkedtem valakivel, akivel kölcsönös volt az érdeklődés és a vonzalom. Nála nem kellett taktikázni, nem mondott le randikat, stb.

Szóval az a gyanúm, hogy egyszerűen nem találtad még meg a hozzád illő személyt, akivel kölcsönösen egymást keresitek. Ha megtalálod, akkor nyugodtan adhatod önmagad, neki pont az kell majd.