Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Velem van a hiba, vagy csak egyszerűen nincs szerencsém?
Alapjáraton olyan családban nőttem fel és olyan nevelést kaptam, ahol természetes volt az előzékenység és az udvariasság a nőkkel.
Alap számomra, hogy egy nőnek kinyissam a kocsiajtót, felsegítem/lesegítem a kabátját, kinyitom előtte az ajtót, előre engedem. Ez nem csak randinál, a hétköznapokban is ilyen vagyok mind a kollégákkal mind a vadidegen szituációkban a nőkkel (és persze az idősekkel is).
/Persze ez csak sok más pozitív jellemzőm közül pár, amit eddig kifogásoltak. Nem írhatok le mindent, mert egyrészt értelme sem lenne, hisz ez csak pár sor, amiből nem ismertek meg, másrészt hajatokat tépnétek a felénél!
És persze nyilván mint minden embernek, nekem is vannak hibáim, mert tökéletes mint tudjuk nincs. Aki annak hiszi magát, az számomra gyerekes, mert nem mert önmagával szembenézni./
Eddig viszont a legtöbb ismerkedésnél már a 2.-3. randin kijött a nőkből az, hogy nem szeretné folytatni, max barátilag, mert neki ez túl sok, amit csinálok. Nem férfias a viselkedésem, hanem inkább amolyan jól nevelt kisfiús. Ahogy ők fogalmaztak, nekik ez a "papucsoskodás" sok, hogy ilyeneket csinálok, egy igazi férfi, akire fel lehet nézni és tisztelni nem tesz ilyet. Ez leereszkedés a nők előtt, ami gáz. :(
Ma a kis konyhában (cégnél) az egyik munkatársnőm éppen ecsetelte a többieknek, hogy volt egy randija, de nem tudja, mi legyen, mert olyan kis jól nevelt srác volt, nem pedig igazi "macsós" pasi. És hát nem igazán divat már ez a puncsolás, ő sem szereti, viszont tök cuki volt a srác, csak pont a cukiságával nem tud így mit kezdeni. (Ő 26 éves.)
Jó lenne végre találni egy társat, akit szerethetek, de ehhez tényleg meg kellene változnom?
28/F
Lehet a külsőd volt valójában számukra kisfiús/vagy legalábbis nem volt meg veled a kémia.
Szerintem akivel megvan,az csak örülni fog, hogy benned megvan az udvariasság...
Ha túlzásba viszed az udvariasságot, az nyilván minden nőnél kiveri a biztosítékot.
De etől függetlenül: minden nő azt akarja érezni, hogy a lehető legjobb férfit szerezte meg, akit csak lehet. Namárpedig az a férfi, aki ilyen szinten kinyalja kis fenekét és ennyire a piedesztálra emeli, azonal azt az érzést váltja ki bölele, hogy hoppá, ha ez a pasa ennyire igyekszik, akkor én nyilván sokkal jobb nő vagyok, minthogy megelégedjek vele.
Tegnap randiztam egy lánnyal és miután 3 óra hossza után csókolóztunk (első randi), pont erről kezdtünk beszélgetni és ő is jó pár ilyet mesélt, hogy az ilyen srácokkal mint te is, nem tud mit kezdeni.
Elmondom mi a baj szerintem és remélem te is és mások is megértitek: A FELTÉTEL NÉLKÜLISÉG. Miért vagy udvarias mindenkivel? Miért mindenkivel? Miért nem csak azzal aki megérdemli a viselkedése alapján és kivívja a tiszteletedet? Miért nem vagy választékos abban, hogy kivel viselkedsz udvariasan?
Két dolog:
1. Nem csak az a két véglet van ami talán te és sok más ilyen férfi fejében él, hogy vannak ők, meg vannak a "bunkó rosszfiúk", akik kiosztanak két pofont, aztán nyomják le a csaj fejét az ágyékukhoz.
2. Az előzőből jön ez: Udvarias vagyok, de csak azzal aki rászolgál. Ennyi. Aki nőt (vagy úgy általában EMBERT) nem ismerek, azzal miért legyek alapból udvarias. Honnan tudjam hogy ő milyen ember?
---
Előre engedek csajokat? Igen, mondjuk a normális lányt, akivel randizom éppen és már ahogy addig megismertem, azt látom hogy normális. De nem mindenkit! Fizetek férfiként randikon? Igen, de nem mindenkinek, hanem csak a normális, kedves lánynak, akin azt látom hogy megérdemli.
Értitek amit mondok? Te kérdező érdemtelenül osztogatod az udvariasságot. És erre most mondhatsz bármit, de a nők akkor is ezt látják rólad és így is állnak hozzád, akár tetszik, akár nem.
Én úgy gondolom,semmi baj ezzel, de tényleg sok nő el van szokva tőle. Nekem is furcsa volt régebben az efféle udvariasság. Ma már mosolyogva megköszönöm idegeneknek is, ha előre engednek valahol, jól esik. Ha kedvesek velem, én is az vagyok, és ilyen apróságokkal fel lehet dobni a másik ember napját. Ezt sok nőnek meg kell tanulnia. Nyugodtan beszálhattál volna a vitába. Igazából az lehet inkább a gond a leírásod alapján, hogy emellett nem vagy elég határozott. Ez a kombináció már tud kisfiús lenni.
Párom hasonlóan udvarias, mint te, de emellett határozott is, így sose gondoltam rá, hogy emiatt kisfiús lenne.
Nos... a határozottságom és a türelmességem úgymond alap elvárás a munkakörömben. Üzletkötő vagyok, ráadásul nem kész termékekkel, hanem szolgáltatás, gyártás terén. Egyedi megrendeléseket kezelünk, és kutatunk fel új ügyfeleket.
Sokszor nekünk kell megfejteni, mit akar az ügyfél, és bár nem tudja mit szeretne, de azt tegnapra akarja sok, és ilyenkor meg kell nekik mondani határozottan, hogy ami nem megy, az nem megy.
Vannak bizonyos folyamatok, amik felár ellenében sem tudnak gyorsabbá válni, mert nem tudjuk megtoldani a napot pár plusz órával még plusz díj ellenében sem. :D
6:
Én meg bankban vagyok privát bankár, ahol szintén nem érdemes anyázni az ügyfelekkel és sokat kell jópofizni. De ettől függetlenül a magánéletet meg tudom különböztetni a munkától. Neked is kéne tudni
Kíváncsi vagyok arra, hogy mik azok a további tulajdonságaid, amiket kifogásoltak a csajok, mert amiket felsoroltál, azokkal szerintem nincs gond.
Egyébként igen, sok nő nincs hozzászokva az ilyen viselkedéshez, van egy fiú ismerősöm, aki szintén hasonló dolgokat mesélt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!