3 gyerekkel egy férfi találhat társat?

Nem foglak áltatni, nagyon nehéz olyan nőt találni, aki elfogadj a más gyerekét.

Fura, hogy a legtöbb férfi számára természetes, hogy ha a nő kell, elfogadj a gyerekét is, de egy nő esetében ez mindig problémás. Sok nő (lásd a gyk-n a kérdéseket is) akkor is utálja a párja gyerekeit, ha csak hétvégente, vagy havonta egyszer kell elviselnie őket.

Nem fejtem ki, szerintem ez miért van, meg lényegtelen is.

A legegyszerűbb, ha mindig nyílt lapokkal játszol. Tehát nem pár randi után derül ki, hogy van három gyerek, és te neveled őket. Akinek ez gond, az derüljön ki minél előbb. Bízz a nagy számok törvényében, egyszer fogsz találni valakit, aki elfogad titeket.

Ha alakul valami, akkor bízz a gyerekben. Elsőre ki fogják szúrni, ki az, aki jó, és kivel nem érdemes időt pazarolni. Ha a csaj neked előadja magát, hogy ő szereti a gyerekeket, de a lányaid nem szimpatizálnak vele, biztosra veheted, hogy igazuk van, és idővel kiderülne, hogy annyira mégsem elfogadó.

Hihetetlen jó radarjaik vannak.

Megoldás lehet az is, ha elsőre laza kapcsolatot keresel. Eljártok ide-oda, közös programok, romantika, szex, és mindenki otthon alszik. Nem költözöl össze egy darabig senkivel, csak ha biztosra mész. Addig pedig megkapod (egy szintig) azt a szerelmet, ami most hiányzik.

Az pontosan miben nyilvánul meg, hogy "nem fogadják el a gyerekeket"?

Nézd, az új párodnak egy férfi partner kell, nem háromgyerekes anya akar lenni instant üzemmódban, ezzel légy tisztában! Az új kapcsolat arról szól, hogy van egy nőd, akivel nőként kell bánni, és aki a három gyereked láttán nem alakul át Mary Poppins és Hamupipőkévé hibridjévé, és takarít a gyerekeid után, főzi a kaját, mossa-vasalja a ruháikat, leveszi a válladról a nevelés nyűgjét-baját. Nem ám! Bármi, amit tesz, csupán szívesség. A gyerekek felnevelése a te feladatot marad, a te gyerekeid. Ezzel légy tisztában. A gyerekeidet is avasd be ebbe, hogy most randiznál, legyenek partnerek ebben, ne szaboltálják a dolgot.

Én is egyedül nevelem a kisfiamat (igaz, egy gyermekem van), 39 éves vagyok.

Megértem és átérzem a helyzetedet, bennem is mostanában fogalmazódott meg hasonló igény.

Én nem látom olyan hatalmas tragédiának, hogy gyermekem van- nyilván más egy gyermek és három.

Olyan nőre nem érdemes időt áldozni, aki kijelenti, hogy a gyerekeid nem kellenek, csak te- ez így max. alkalmi kapcsolat lehet, már ha neked megfelel (nekem nem felelne meg).

Mennyi idősek a lányaid? mennyire van időd, lehetőséged a párkapcsolatok építésére is a munka, gyermeknevelés, háztartás mellett?

Én ezt látom a legnagyobb kihívásnak: időben megfelelni, hiszen nyilván mi már nem megyünk el akár hétköznap este is koktélozngatni rendszeresen úgy, hogy a kisgyerekeket meg bezárva "otthon felejtjük"

Ne keseredj el, ne add fel- igaz, szűkebbek a lehetőségeink, de vannak.

Ha te is úgy tekintesz magadra, hogy férfi is vagy, nem csak apa 0-24-ben (ahogyan én sem elsősorban xy kisfiú anyukája vagyok, hanem nő, szakember stb. is)- akkor azért nem záródik be a világ.

Még csak barátkozom a gondolattal, de talán számunkra a netes ismerkedés lehet egy jó módszer (bár az itteni hozzászólások erről kissé elbizonytalanítottak).

Rendezett körülményekkel, egészséges lelkülettel (lezárt kapcsolattal érzelmileg is stb.) nem hiszem, hogy csak és kizárólag hátrányt jelenthez az a felelősség, amit vállalsz a gyerekeidért.

Találhat! ne aggódj!

Én elfogadom a más gyerekét,nem baj ha a férfinak van gyereke,szeretem a gyerekeket! :)

Nekem sajnos nem lehet,mivel beteges vagyok :(

Sajnos nehéz társat találni,hasonlót kell keresni! 30N