Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van olyan még aki kíváncsi a másikra és saját magára úgy teljes egészében?
Miért nem képesek mások a saját lelkükbe belenézni vagy csak a tükörbe és elgondolkodni azon amit csinálnak? Lányok, fiúk tele vannak olyan elvárásokkal amik feleslegesek és irreálisak.
Azért írok mert megijeszt amiket látok.
Srác vagyok, tetszem magamnak és még egy csomó embernek, tudok csajozni, szexben is jó voltam a volt barátnőim elmondásai alapján.
Viszont egy valami mindig hiányzott: A lelkizés, az hogy a másikkal úgy tényleg lelkileg is együtt lehessek.
Nem vagyok egy túl szexuális típus, igénylem ha valakivel együtt vagyok aki tetszik, de a mai napig nem tudom azt hogy vajon tényleg létezhet-e olyan hogy szeretetből hancúrozni valakivel.
Az első barátnőm egy pornómániás csajszi volt kielégíthetetlen vágyakkal. A mai napig emlékszem hogy amikor már nagyon nem volt kedvem mindig balhé volt, aztán pedig sírás amikor véletlenül elaludtam hancúr közben. Arra is emlékszem hogy kértem hogy menjünk már el inkább sétálni, mozduljunk már ki - de nem akarta.
Ez is csak egy példa volt.
Azt sem értem hogy miért vannak ideáljaik az embereknek amikor ahogy én vettem észre teljesen más külsejű nőkbe szerettem mindig bele és mindig ők voltak a legjobbak számomra. Minek ez a sok butaság?
Nekem is tetszhet képről egy soványabb csajszi de soha az életben nem gondolnám azt hogy ha megismerek egy lányt akinek van egy pici pocakja hogy ő nekem így nem tetszik vagy amúgy jobban tetszene.
Az emberek komolyan nem törődnek sem saját magukkal sem másokkal. Senki sem akarja magát megismerni, azt ami benne van és rájönni arra hogy mennyi minden hazugság, mennyi buta elvárás van az életében.
Megértem hogy félnek, hogy sok a feldolgozatlan trauma, hogy nehéz szembenézni olyan dolgokkal hogy az ember múlandó lény de ezt nem tartom megoldásnak.
Tényleg ezt kérdezem és tényleg a véleményetekre vagyok kíváncsi és sokat jelent az nekem ha válaszoltok.
Van még olyan aki szeretné látni az egész képet, aki nem csak megy a többiekkel mint egy gyártósoron?
Senkit sem szerettem volna megbántani és minden embert szeretek és a legjobbat kívánom nekik csak simán olyan kétségbeejtő hogy ha nem is mindannyian de annyira de annyira sokan egyedül vagyunk hiába élünk lassan 10 milliárdan.
Ha rossz kategória akkor legyetek szívesek nem törölni hanem áthelyezni a kérdést, köszönöm.
>Az emberek komolyan nem törődnek sem saját magukkal sem másokkal. Senki sem akarja magát megismerni, azt ami benne van és rájönni arra hogy mennyi minden hazugság, mennyi buta elvárás van az életében.
Mindig ezt mondom és szerintem is ez csaknem minden személyes és párkapcsolati probléma alapja. A legtöbben még magukat sem ismerik, nemhogy másokat. Örülök, amikor látom, hogy ezt más is látja.
Na igen, az ideálok és az elvárások. Életem egyik legnagyobb csalódása volt, amikor rájöttem, hogy minden eddigi "szerelmemet" csak idealizáltam, és eszem ágában sem volt megismerni őket teljes valójukban, csak az illúzióba kapaszkodtam, amit beléjük képzeltem. De már elmúlt, most már valódi emberekkel ,valódi értékekkel foglalkozom. Külsőre sosem volt ideálom, mindig butaságnak tartottam.
Az elvárásokat is butaságnak tartom. Sem nekem, sem a páromnak nincsenek. Ennek ellenére odafigyelünk egymásra és megtesszük, amit kell. Így sokkal jobb.
Összességében, bár kicsit összevissza írsz, értem, miről van szó. Valóban kevés ilyen ember van. Sokkal könnyebb lustának, gyengének és önzőnek lenni, és a világot okolni mindenért.
Hát ez főleg itt nálunk társadalmi mentalitás! 😃 üdv itthon!
Nézz bele csak az oktatásba vagy szüleid nevelésére... emlékszel te, hogy érzelmi-lelki szinten tanultál volna valamit? Egyik tantárgyban sincs ilyenről szó, szüleink pedig olyan játszmákat nyomatnak érzelmi zsarolással minden szarral a szemünk előtt, hogy elképesztő! Így szinte csak rossz viselkedési mintákat tanulunk mindenkitől, ezáltal mi is ilyenné válunk... Az emberek többségének a legalapvetőbb önismerete sincs meg :)
És akkor innen jön, hogy a mindenkori felelősség az aktuális vezetőké, hiszen ha egyszerűen a közoktatással megoldható lenne az, hogy az emberek önismeretesek és érzelmileg is intelligens, erőszakmentes-asszertív kommunikációra képes, egyéni problémamegoldó készséggel rendelkező hiteles személyiségek legyenek, akkor miért is nincs ez így..? :)
Egyszerűen nincs rá szükség itt... nálunk birkák kellenek, akik egy szakmával be tudnak állni egy autógyárba robotmunkázni, vagy külföldön elvégezni az aljamunkát, aztcsá :)
Nyilván ebből jön, hogy akkor buta embereket kell csinálnunk, akik nem tudják megfelelően kezelni a szükségleteiket, érzelmileg buták, max alapvető kommunikációra képesek, teljesen buták, ha emberi viselkedésről van szó. Azaz olyanok, akik nem tudnak-akarnak feljebb lépni
Köszönöm a válaszokat, nagyon örülök nekik.
Utolsó, igazad van sok dologban. Az érzelmi zsarolástól kezdve az iskolai oktatásig. Totál csőd az egész. De ide venném még a médiát és nem csak Magyarországon van ez így hanem valamilyen szinten mindenhol.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!