Fiúk, ti ilyenkor mit akartok? Mit kezdjek ilyen helyzettel?

Hááát te nem vagy valami okos, igaz-e? Vagy hány éves vagy? Utoljára ilyen gondolataim 20 éves koromban voltak férfiakkal kapcsolatban, de én rendkívül későn érő típus vagyok.

Ez mi, hogy érdekel valaki, de nem írok rá, mert akkor véletlenül kiderülne, hogy szimpatikus nekem? Mégis miféle logikai síkon állja ez meg a helyét??

"de hidd el, hogy egy idő után mindenki azt fogja mondani, hogy na, ha a másik nem ír nekem, én viszont a lelkemet is kiteszem érte, akkor biztosan nem érdeklem őt."

Ennél rosszabb a helyzet, hiszen a másik szemszögébôl nézve ez nem csak szimplán azt jelenti, hogy nem érdekel téged, hanem azt is, hogy emellett még szórakozásból játszadozol is vele - fôleg azok után, hogy külön szólt, hogy ez neki annyira nem esik jól, és te folytattad ugyanúgy tovább.

Ez nagyon durván sértô dolog a másik számára.

Magyarán itt nem csak egyszerûen arról van szó, hogy feladta volna, mert szerinte nem érdemes folytatni a dolgot, hanem nagyon nagy valószínûséggel vérig sértetted a srácot, kb. páros lábbal beletaposva az egójába.

Fôleg, ha már más csajok is eljátszottak már hasonlót vele, akkor még esélyesebb, hogy ez érzékenyen érintette.

Szóval arra azért készülj fel, hogy ez a hajó már jó eséllyel elment, vagy legalábbis nagyon nehéz lesz innen visszanyerni a srác bizalmát és tiszteletét.

Ha tanulsz belôle, akkor lehet, hogy legközelebb nem fogod így elszúrni.

"Én nem játszadozom vele."

Lehet, hogy te komolyan gondolod, hogy ezzel a sráccal akár lehetne is valami komoly, de ezt neki mégis honnan kéne tudnia, ha szándékosan elutasítod, hogy ennek jelét ad?

Az ő oldaláról csak annyit lát, hogy ő teper, teljesen kiteríti a kártyáit és felvállalja, hogy komolyan tetszel neki, te meg annyira se méltatod, hogy magadtól ráírj - még akkor sem, amikor erre külön megkér.

Ezek után honnan a manóból kéne neki tudnia, hogy te nem csak játszadozol vele? (amúgy de, játszadozol vele, hiszen ez az egész játszmázás erről szól, hogy rátold az összes felelősséget és kockázatot, míg te a kényelmes és biztonságos pozícióból figyeled az erőfeszítéseit, és mérlegeled, hogy vajon elég jól teljesít-e - csak annak nem voltál tudatában, hogy mennyire durván játszadozol a szerencsétlennel).

Nem gondolatolvasó szerencsétlen, csak a hozzáállásodból tudja megítélni, hogy te mennyire veszed komolyan őt, és a hozzáállásod alapján annyira se, hogy egy nyamvadt üzenetet magadtól írj neki.

-------------

"Csak annyit írt, még előbb, hogy örülne, ha én is írnék, nem csak ő, mert nem harap, nekem is szabad jelentkeznem. "

Nagyon szomorú, hogy egy 20 évesnél ilyen szinten kell magyarázni, de ezek szerint erre van szükség:

És szerinted vajon miért írhatta ezt?

Talán mert szerette volna érezni, hogy te is érdeklődsz iránta, és nem csak ő irántad?

És vajon miért érezte ennek szükségét, hogy ezt külön szóvá tegye?

Talán mert sz.rul esett neki, hogy ezt addig nem érezte, és szeretett volna egy visszaigazolást, hogy nem csak játékszernek van tartva?

Ezek nem olyan húú, de megfejthetetlen dolgok, csak bele kéne gondolni abba, hogy attól még, hogy férfi, attól még a másik is egy ember - ugyanúgy megvannak a maga bizonytalanságai és érzései is. És az utóbbiakat piszok módon meg lehet azzal bántani, ha úgy érzi, hogy őt csak kihasználják.

--------------

"Rendben, jelentkeztem is. De szerintem annyira nem is foglalkoztatom, a legelején még érdeklődőbb volt, mostanában meg nem túlságosan."

Persze, hogy most már nem lelkes, mégis mi a manót vártál?

Mi a manóért lenne lelkes egy olyan nőért, aki ilyen szinten semmibe vette?

Te komolyan elvárnád még ezután, hogy még lelkesedjen is? Mire föl? Csak mert végre-valahára kegyeskedtél te is keresni őt?

Tényleg ennyire nem világos számodra, hogy mennyire sértő és megalázó a másik számára, amit műveltél vele, és mennyire lekezelő a másik fél számára, ahogy hozzáálltál az egész ismerkedéshez? ('ő csak próbálkozzon meg tegye oda magát, de te már arra is felhúzod az orrod, hogy legalább akkor ráírj, amikor ennek a hiánya már annyira zavarja, hogy külön megkér rá - mint valami királynő a szolgájával szemben)

Láthatóan nem - főleg, hogy még most is úgy írsz, mintha valami kegyet gyakoroltál volna azzal, hogy hajlandó voltál ráírni.

Jól sejtem, hogy eszedbe nem jutott pl. bocsánatot kérni?

Vagy esetleg még érzékeltetted is vele, hogy mekkora mázlista, hogy kegyeskedtél kivételesen te keresni őt?

És azt jól sejtem, hogy nem is érted, hogy miért kéne neked bocsánatot kérni?

Mert ha igen, akkor nem csak ez a hajó ment el, de a többi is elfog.

------

"És kicsit nekem is sértő, hogy nem tud miről beszélni."

Aha, eddig mintha valahogy nem lett volna sértő, amíg úgy tűnt, hogy a srác töretlenül lohol utánad...

De jó, tegyük fel gondolatkísérletként, hogy ez most nem csak a dacból bedurcizás mondatja veled:

ha számodra már ez sértő, akkor az szerinted mennyire lehet sértő, hogy ha a másik olyan szinten tojik a fejedre, hogy még azután sem hajlandó egy üzenetre sem méltatni, hogy erre már külön megkérted?

Ettől vajon úgy éreznéd magad, mint a másik egyenrangú partnere az ismerkedésben, vagy inkább úgy, mint a pincsikutyája?

Mond, úgy őszintén, egyetlen egyszer is belegondoltál abba, hogy ő vajon mit érezhet?

Vagy egyáltalán felmerült benned, hogy esetleg ez is egy szempont lehet?

Gondolom nem.