Egy 30 éves férfi inkább lakjon egyedül minthogy a szüleivel és ezáltal félre tudjon pénzt tenni a jövőre?

így ne lakjon egyedül,mert nagyon drága az albérlet

sztem lakjon a szüleivel,és azt a pénzt amit albérletre menne el,az másra is elmegy,értelmesebb dolgokra!

megértem!

sajnos mai fiatalnak nehéz lenni

nehéz az élet!

sok sikert az élethez! 30N

Ismerösöm 35éves koráig otthon spórolt.Addig azért nem volt csaja mert anyukáékon keresztül felmászni az emeletre ciki a csajoknak,most ott ül a szép panellakásában-amit fizethet még jódarabig-egyedül,mert most próbál csajt találni,de 35éves és nincs mögötte 10év tapasztalat.

Másik.Tesómnak sosem volt ciki anyámékon keresztül közlekedni,a nőknek sem,ahogy az anyagi támogatást sem elfogadni,így ott maradt,a csaj költözött oda,spórolt pénz 0,annyi h anyám szerepét (főz,mos,takarít),átvette a csaj.

Szóval nálam az önállóság fokmérője h vki hol lakik és abból mit tud kihozni.

Nekem (!) az a tapasztalatom h a mamahotelesek életképtelenebbek.Nem kritérium a saját lakás,akinél az,az pénzéhes nő.

Visszakérdeznék. Miért nem 30 éves korodig raktál félre lakásra való pénzt?

Nő vagyok, jelenleg saját lakásomban élek, és magamat tartom el minimális hitellel, de még így is olcsóbb, mint egy albérlet. Húszas éveimben mindenki azért cseszegetett, miért nem költözöm el a szüleimtől, ha annyira nem jövünk ki jól. Nos, igen, az én szüleimmel kihívás az együttélés felnőttként, szóval nem volt egyszerű dolgom, viszont a huszonévesen megkeresett pénzemnek csak egy kis részét költöttem el, nem pazaroltam, a nagyobb részét pedig befektettem, lekötöttem, félreraktam, megtakarítás alapú életbiztosítást tartottam fenn, lakáskasszát fizettem belőle, és 30 éves koromig meglett egy másfél szobás lakásra való, amikor már stabilizálódott a munkaügyi helyzetem is, és így elkezdhettem lakásokat nézegetni, tavaly nyáron megkötöttük a szerződést, novemberre kiköltöztek, elkezdtük a felújítást, márciusra beköltöztem, és nem kerültem a csőd szélére anyagilag, sőt, ősszel még el is tudok utazni 1-1 buszos kirándulásra külföldre. Én nem 30 fölött kezdtem észbe kapni, hogy most már kéne lakás, hanem előtte, és meglett, ráadásul úgy, hogy többször voltam munkanélküli, volt minimálbéres munkám, évekig voltam csak kölcsönzött munkaerő és majdnem 20 cégnél dolgoztam 10 év alatt, mire egy helyen megtartottak hosszú távra. Jelenleg pedig 148ezer Ft a havi nettóm, a hitelt pedig 35 éves koromig teljesen kifuttatom, és onnantól lesz egy tehermentes felújított ingatlanom jó környéken.

28 vagyok és egy hét múlva költözöm vissza a szüleimhez kb 8 év különélés után (először egyetemre jártam, aztán pedig dolgoztam egy másik városban messze tőlük).

Ennyi idő alatt rájöttem, hogy nem buli egyedül egy lakásban élni úgy, hogy nincs valakim. Ráadásul mivel nem fél millás managerfizetésért dolgozom, az összes spórolt pénzem egyenlő a nullával.

Azt meg nem tudom megérteni, hogy mennyivel jobb lakótársakkal élni, mint a szülőkkel. Ugyanúgy nincs egyedül az ember és ugyanúgy nem lehet hangoskodni, miközben szexytime van.

Egyébként meg leszarom, hogy mi kell a nőknek. Van elég bajom így is, nem kell még egy kolonc a nyakamba.